Belföld

2004-ben sem teljesül az inflációs cél?

Az elemzők számára sem a 2003-as átlagos 4,7 százalékos infláció, sem a december havi 0,2 százalékos, illetve az 5,7 százalékos éves inflációs adat nem okozott meglepetést.

A nyilatkozó kutatók és banki elemzők mindannyian aláhúzták, hogy ezek az adatok is határozott inflációs nyomást jeleznek 2004-re. Egyre nagyobb a valószínűsége ezért, hogy 2004 végén sem teljesül a jegybank inflációs célja.

Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a rövid távú becslésekkel teljesen azonos adatokat hozott nyilvánosságra pénteken a KSH. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az élelmiszerárak a novemberi után decemberben nem változtak. Ez szerinte kedvező, miként az is, hogy a szolgáltatások ára sem emelkedett erőteljesen decemberben.

Természetesnek nevezte egy gazdaságban, amelyben a reáljövedelmek növekednek, a piaci szolgáltatások az átlagosnál jobban drágulnak, míg az ipari és más tartós fogyasztási cikkek ára mérsékeltebben alakul, ahogyan ez volt 2003-ban Magyarországon. Az egyes áruk és szolgáltatásfajták drágulásának aránya szerinte az idén sem változik.

Az idén az élelmiszerárak alakulása is meghatározóbb lesz – mondta. E területen két árdrágító hatás is érvényesül, egyrészt az áfa emelkedés, amely alapvetően érinti az élelmiszereket. Ugyancsak hatással lesz az idén az élelmiszerárakra az európai uniós csatlakozás, amely az előzetes elemzések szerint elsősorban a hús, sajt és tejtermékek árát csökkentheti majd, azonban más élelmiszereknél árnövelő hatása lehet. Összességében várhatóan 1 százaléknál kisebb lesz az EU-csatlakozás árdrágító hatása az élelmiszereknél.

A banki elemző hangsúlyozta azt is, hogy az infláció emelkedő trendjére utal, miszerint a maginfláció decemberi értéke 0,4 százalék lett, ami duplája az átlagos fogyasztói áremelkedésnek, illetve az egy évre visszatekintő 4,9 százalékos maginflációs adat is magasabb az átlagos inflációnál. “Ez hűen tükrözi az erősödő inflációs nyomást a gazdaságban” – mondta. A bank elemző központjának prognózisa szerint az infláció átlagos idei értéke 6,7, a 2004 december/decemberi árdrágulás pedig 6-6,3 százalék lesz.

Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint a piaci várakozásokat “hozta” a decemberi inflációs adat, így különösebb piaci hatás nem várható sem a forint árfolyamára, sem az állampapír hozamokra.

Elmondta: a részindexek is nagyjából a vártnak megfelelően alakultak, az élelmiszerárak például az előző két hónap jelentős emelkedése után decemberben már stagnáltak. Egyedül a ruházati cikkek árainak 0,8 százalékos egyhavi emelkedését tartotta kissé magasnak. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a forint gyengülésének hatása itt érvényesül a legjobban. A többi főcsoportban viszont minimális változások voltak – tette hozzá.

Mind a decemberi, mind az éves átlagos infláció a vártnak megfelelően alakult, hozzátéve, hogy 2003 egészében dezinfláció volt – mondta Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint a forint árfolyamának gyengülése 2003 egészében nem érződött, a tartós fogyasztási cikkek ára december/decemberi összehasonlításban csökkent, a ruházkodási cikkek árváltozása pedig elmaradt az 5,7 százalékos átlagtól.

A decemberi adat az infláció emelkedését jelzi, amelynek hátterében előrehozott áremelések és a háztartási energiaár rendezése áll – véli a kutató. Ez utóbbi árucsoportnál a december/december 11,5 százalék, de figyelembe kell venni azt is, hogy a 2002-es választási évben csak 3 százalékkal emelkedtek az árak, azaz két év átlagában 7,25-os volt az áremelkedés.

A pénteken nyilvánosságra hozott adatok a maginfláció csökkését jelzik: 2002 decemberében a 12 havi mutató 5,4 százalék volt, 2003 decemberében viszont 4,9 százalék – tette hozzá. Bár a decemberi adatok nem jeleznek jelentős áremelkedést az élelmiszereknél(4,8 százalék), miközben a tavalyi szárazság miatt az idényáras élelmiszereknél illetve a növényi alapú élelmiszereknél nagymérvű az áremelkedés, s ez jelentősen hatott a 12 havi decemberi nyugdíjas árindexre, amelynek mértéke 6,1 százalék lett – érvelt Petschnig Mária Zita. Ugyanakkor 2003 egészére nézve a nyugdíjas árindex 4,6 százalékos értéke szinte megegyezik a teljes mutatóval – tett hozzá a kutató.

A Magyar Nemzeti Bank utolsó, novemberi előrejelzése 4,6 százalékos éves, és 5,1 százalékos december/decemberi inflációt prognosztizált, a Pénzügyminisztérium pedig 5 százalékos áremelkedéssel számolt a 2003-as költségvetés összeállításakor – vetette össze a most nyilvánosságra került adatokat a Pénzügykutató főmunkatársa.

A pénteki inflációs adatok, és a gazdasági fundamentumok javulása egyaránt szükségessé tenné, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkentse az irányadó 12,5 százalékos kamatot legalább 50 bázisponttal, azaz 0,5 százalékponttal – jelentette ki Petschnig Mária Zita.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.