Konkrét ügyben ugyan csak maga az érintett kérhetne ombudsmani vizsgálatot, ez esetben közügyről van szó, amelynek kimenetele befolyásolja a nyilvánosságot. A leggyakrabban feltett kérdés az eljárás elindítása óta ugyanis az, hogy hatalmi befolyásolástól mentesen működik-e az igazságszolgáltatás. „Az adatvédelmi törvény szerint csak adatot lehet államtitokká minősíteni, teljes eljárást nem” – mondta a napilapnak Péterfalvi Attila ombudsman.
Az új büntetőeljárási törvény is abba az irányba mutat, hogy ha egy büntetőeljárásban államtitkok is szerepelnek, zárt tárgyalást kell elrendelni – közölte az ombudsman. Péterfalvi Attila azt is elmondta, hogy az egyik törvényi feltétel szerint a titkos és nem titkos adatok szétválogatásánál az ésszerűséget kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy akkor kell szétválogatni az adatokat, ha arányos ráfordítással technikailag elkülöníthető a kétféle elem az ügyben.
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy noha a nemzetbiztonsági szolgálatok adatai alapján indult eljárás az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője, Molnár Csaba ellen, minimális az ügyben szereplő olyan adat, amely államtitok lenne.
