Folynak a tárgyalások – tudtuk meg az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-től – annak érdekében, hogy a gazdasági miniszter eleget tehessen a kormány felkérésének, és a kitűzött határidőre (január 31-éig) megegyezzen az M5-ös autópályát üzemeltető társaság kivásárlásának mikéntjéről. Más forrásból úgy tudjuk: a kormány által január 7-én elfogadott előterjesztés nyitva hagyta az (AKA) Rt. kivásárlásának konkrét módját, így Csillag Istvánnak alapvetően három megoldás közül kell választania. Vagy az állam, vagy valamilyen közvetlen állami tulajdonban levő társaság vagy egy magánbefektetői csoport veheti meg a részvényeket. Egyelőre egyik alternatíva sincs kizárva.
Szép remények
Ha az AKA Rt. és a GKM közti tárgyalások sikerrel zárulnak, és február elején megkezdődhet a kivásárlás, akkor március 12-étől érvénybe léphet a matricás rendszer az M5-ösön. Ezzel egy időben kiírják az autópálya Szegedig történő meghosszabbítására vonatkozó közbeszerzési pályázatot, amelynek eredményeként az új, 45 kilométeres szakasz 2005. december 31-éig épülhet meg.
A közvetlen állami kivásárlás legfőbb akadálya, hogy az erre szánt pénz, a Postabank privatizációs bevétele csak kerülőúton, ráadásul nem elhanyagyolható veszteséggel kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez. A Postabankért kapott 101 millárd forint ugyanis első körben a 96,8 százalékos közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező Magyar Postát illeti. Ez számára rendkívüli bevételnek minősül, amely után társasági adót köteles fizetni, tehát ha mást nem is sikerül lecsípnie belőle, akkor is eleve durván 20 milliárd forinttal kevesebb jut a költségvetésnek. Hogy technikailag hogyan, az sem teljesen világos, bár tőkeleszállítással vagy osztalék formájában végül is kivonhatja jussát a tulajdonos, igaz, az osztalékot újra le kell majd adóznia.
Olcsóbb megoldás lenne tehát, ha közvetlenül a Posta vehetné meg az AKA-részvényeket, noha ezt tartották a legkevésbé valószínűnek az általunk megkérdezett szakértők. Végső soron pedig az sincs kizárva, hogy egy magánbefektetői csoport jutna hozzá az AKA Rt. részvényeihez, és cserébe évi 100-120 millió eurót kapna az államtól. Információink szerint egyelőre ezt a megoldást sem vetette el a gazdasági minisztérium, a lényeg, hogy a kormány céljai teljesüljenek, vagyis a kitűzött céldátumok tarthatóak legyenek és költséghatékonysági szempontból a lehető legjobb megoldás valósuljon meg.
Látható, hogy az elképzelések elég széles skálán mozognak; a tárgyalások részleteiről – érthető módon – egyik fél sem nyilatkozik. Mindenesetre az különösen érdekes, hogy míg egyfelől a kormányzati kommunikációban az állami kivásárlás koncepciója került előtérbe, addig a döntéshozókhoz igen közel álló forrásokból olyan vélemények is tudomásunkra jutottak, melyek szerint az „állami kivásárlás hamis, nem létező alternatíva”.
Pozícióharcok
Az AKA pozíciói lényegesen jobbak, mint a tárgyalásokat a kormány részéről vezető gazdasági és közlekedési tárcáé. Szakértők szerint már az sem volt túl taktikus lépés, hogy a kormányfő bejelentette: a kivásárláshoz a Postabank-pénzt kívánja felhasználni, ezzel mintegy megnyitotta a csapokat az eladó fél számára. Ráadásul köztudott, hogy az idő is az AKA-nak dolgozik, a gazdasági tárca lépéskényszerben van, miközben a francia-osztrák érdekeltségű (a Bouygues, a Bau Holding, a Colas és a Strabag útépítő cégek birtokában levő) magáncég hosszú távon is működőképes és likviditási gondokkal sem küzd.
Csillag István nem véletlenül hangsúlyozta többször is, hogy az M5-öst használó és használni vágyó autósok, valamint a környékbeli települések lakóinak szempontjai mellett neki az összes adófizető érdekeit is szem előtt kell tartania.
Akármelyik koncepció nyer is támogatást, a lényeg mégis csak az, hogy valószínűleg több mint 120 milliárd állami forintot az AKA Rt. részvényeire kell fordítani. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára korábban már hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy mikor kapja meg az állam a Postabank-privatizációból származó 101 milliárd forintot, amennyiben eredményre vezetnek az AKA-val folytatott tárgyalások, akkor az ügyletre lesz pénzügyi forrás is.
A FigyelőNet úgy tudja, hogy a részvények kivásárlására 72,8 milliárd forinttal számol a kormány, amit megtold az AKA Rt. 53,3 milliárd forintos hitelállománya, ami 15 évre elnyúló kötelezettsége lesz a központi költségvetésnek. (Szakértői becslések korábban 60-70 milliárd forint közé tették az AKA tőkeértékét, de a tárgyalási pozíciók ismeretében nem meglepő, hogy az ajánlatot feljebb srófolták.) Az M5-ös folytatására, a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti 45 kilométeres szakasz megépítésére információink szerint 84 milliárd forintot szán a kabinet, halasztott fizetéses konstrukcióban.
