Várfalvi István elmondta, hogy a megszokottnál magasabb januári hiányt három tétel – az 50-60 milliárd forintos autópályával kapcsolatos kifizetések, a Gripen gépek bérleti díja és 35 milliárd forintnyi, még tavaly decemberről áthúzódó agrártámogatás kiutalása – okozza.
A hiány az éves előirányzat 126,7 százaléka, az államháztartás bevételei 2 százalékkal, míg kiadásai 4,4 százalékkal haladták meg az előirányzatot. A vártnál lényegesen magasabb hiány részben azért következett be, mert kevesebb folyt be a társasági adóból, a vámból és a személyi jövedelemadóból, viszont az áfa- és a fogyasztásiadó-bevétel több lett a tervezettnél. Várfalvi István a tavaly decemberi folyamatokkal kapcsolatban ismertette: a PM legutolsó prognózisához képest, amelyben 156,7 milliárd forintos többletet prognosztizált az elmúlt év decemberi államháztartási hiányra, összességében mintegy 68 milliárd forintos elmaradás keletkezett. Végül is tavaly decemberben az államháztartás egyenlege 76,6 milliárd forint szufficittel zárt.
A helyettes államtitkár elmondta: a decemberi várakozásokhoz képest az elmaradás három tételből adódott. Általános forgalmi adóból 31 milliárd forinttal kevesebb, társasági adóból 25 milliárd forinttal kevesebb, míg személyi jövedelemadóból 12 milliárd forinttal kisebb bevétele keletkezett az államháztartásnak a prognosztizáltnál.
Végleges adat a tavalyi hiányról
Várfalvi István megerősítette a PM már korábban kiadott előzetes adatait, miszerint az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2003. évi hiánya 1.054,3 milliárd forint volt (szemben az előirányzott 832,1 milliárd forinttal), ami a GDP 5,6 százalékát jelenti.
Az előző, azaz 2002. évi teljes hiány 1.580,6 milliárd forint volt. Az államháztartás 2003. évi teljes bevétele 7.717,6 milliárd forintot, a kiadásai 8.771,9 milliárd forintot tettek ki. A központi költségvetés deficitje 727,9 milliárd forintot tett ki, szemben az előirányzat szerinti 568,9 milliárd forinttal, illetve az előző, 2002. évi 1.481,2 milliárd forinttal. A központi költségvetés bevételei tavaly összesen 4.939,5 milliárd forintra, kiadásai 5.667,4 milliárd forintra rúgtak.
A társadalombiztosítási alapok egyenlegének hiánya az előző évhez, valamint az előirányzathoz képest is jelentősen nagyobb lett: 2003-ban a tb-alapok 345,2 milliárd forintos deficittel zártak, szemben a tavaly előirányzott 277,1 milliárd forintos deficittel, valamint a 2002. évi 100,8 milliárd forintos hiánnyal szemben. Ezzel ellentétben az elkülönített állami pénzalapok növelték többletüket az elmúlt évben, az előirányzott 13,9 milliárd forinthoz képest 18,8 milliárd forintos többletet realizáltak, ez jelentősen nagyobb az előző, 2002. évi 1,4 milliárd forintos többlethez képest.
Ha a központi költségvetés egyes nagyobb bevételi tételeit nézzük, akkor az elmúlt év egészét tekintve az általános forgalmi adóbevételek 1.699,557 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzat 104,4 százaléka, és jelentősen nagyobb a 2002. évi 1.304,871 milliárd forintos befizetésnél. Fogyasztási és jövedéki adóból tavaly 656,326 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének, ez 102,5 százaléka az előirányzottnak és jelentősen meghaladja a 2002. évi 590,501 milliárd forintos fogyasztási és jövedékadó-befizetést. A személyi jövedelemadóból viszont több mint 60 milliárd forintra rúgó elmaradás keletkezett a tervhez képest, vagyis a lakosság 908,969 milliárd forintot utalt át a központi büdzsébe szja-ként, ez az előirányzatnak 93,6 százaléka és alatta marad a 2002. évi 940,566 milliárd forintos szja-befizetéstől is.
A társasági adóbefizetéseknél is lemaradás keletkezett,a gazdálkodó szervezetek az elmúlt évben társasági adóként 370,074 milliárd forintot utaltak át a büdzsébe, ez az előirányzat 95,9 százaléka. Az előző, 2002. évi befizetés 364,864 milliárd forint volt. Bár tételesen a központi költségvetési szervek saját bevételei az előirányzathoz képest majdnem 12 százalékkal nagyobbak lettek és tavaly 598,105 milliárd forintot értek el, ebből a kormány tavaly decemberi határozatával 25 milliárd forintot zárolt, amit viszont a tételes elszámolásban bevételként könyveltek el.
Kiadások
A kiadási oldalon jelentősen megugrottak a lakástámogatások,az előirányzathoz képest végül is 168,2 százalékra teljesültek és 2003 egészét tekintve 137,175 milliárd forintot fizettek ki e címen. Az előző, 2002. évi költségvetésben ilyen címen 72,334 milliárd forint tényleges kifizetés volt. A családoknak kifizetett támogatások, valamint a különféle jogcímen adott szociális támogatások is az előirányzathoz képest 5,4 százalékkal nagyobbak lettek, összességében 461,783 milliárd forintot értek el, az előző, 2002. évben ezen a címen 389,188 milliárd forintot fizetett ki a büdzsé.
Kérdésekre válaszolva Várfalvi István közölte: 2003 egészét tekintve a PM-nek az a feltételezése, hogy decemberben jóval több áfa-visszaigénylést fizettek ki részben azért, mert az év második felében megugrottak a beruházások, különösen a feldolgozóiparban. Egyúttal az elmúlt évre vonatkozóan azt valószínűsíti a PM, hogy a megelőző évekhez képest többen vették igénybe az alkalmazotti kedvezményt, ami a személyi jövedelemadó-befizetéseknél a havi átutalásokat csökkentette. A társasági adóbefizetés pedig azért lett kisebb, mert magasabbak voltak a kamatok a vártnál, a vállalkozások veszteséget szenvedtek el állampapír-befektetéseiken, valamint a forint ingadozási sávjának év közbeni eltolása miatt a devizahiteleken is árfolyamveszteségük volt, ami miatt vélhetően nagyobb céltartalékokat tettek félre.
