Belföld

ICEG: a forintgyengülés hátterében súlyos hitelességi válság áll

A forintgyengülés hátterében a gazdaságpolitika egészének "súlyos hitelességi válsága" áll - vélik az ICEG Európai Központ közgazdasági kutatóintézet elemzői.

Az ICEG szerdán Budapesten bemutatott jelentése szerint probléma az, hogy a kitűzött célok nem reálisak, az euró bevezetésének bejelentett dátuma nem orientálja a várakozásokat. Az elemzők úgy vélik: a monetáris politika eszköztára már rövid távon is hatástalan lehet, a magasabb kamatszint pedig hosszabb távon nem tartható fenn.

A kutatók úgy látják, hogy a megcélozott 2008 január 1-jei eurózóna csatlakozás a sáveltolást követő verbális intervencióként, a piacokat megnyugtató bejelentésként fogható fel. Ez azonban azonnali és radikális gazdaságpolitikai lépéseket igényelt volna, miközben a kutatók szerint érdemi változás nem történt.

Az elemzés szerint ha a magyar pénzügyi vezetés kihátrál a 2008-as eurózóna csatlakozásból, az okafogyottá tenné a tervezett 2004 májusi ERM-II csatlakozást is. Az eurózóna előszobájának is nevezett ERM-II árfolyamrendszerbe akkor érdemes belépni, ha az eurózóna tagsági kritériumok két éven belül reálisan és fenntarthatóan teljesülnek – fogalmaz a jelentés.

A kutatóintézet várakozásai szerint az idén a javuló nemzetközi konjunktúra kedvezően hathat a magyar gazdaság növekedésére is. A konjunktúra élénkülése együtt jár a vállalati és a közösségi szektor beruházási és aktivitásának emelkedésével. Az idén a bruttó hazai össztermék (GDP) az ICEG becslése szerint 3,3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal, a beruházások 5,5 százalékkal, míg az export hét százalékkal emelkedik.

Az ICEG várakozásai szerint az idei év végére 5,9 százalékos infláció várható. Az infláció éven belül a második negyedévig várhatóan emelkedik, ezt követően viszont csökken. Az inflációt alapvetően befolyásolják az idén a költségvetési intézkedések, valamint a forint árfolyamának alakulása. A lakosság rendelkezésére álló jövedelmek allokációját a kutatóintézet szerint egyelőre nehéz megítélni.

A jövő év végére az ICEG négy százalékos inflációval számol, várakozásaik szerint 2005 elején lassú csökkenés lesz. A kutatók jelenleg 30 százalék esélyt adnak arra, hogy az infláció visszatér a jegybank által meghatározott célsávba. Az infláció jövő évi mérséklődésében szerepet játszik a várható idei magas bázis. A kutatók szerint a 2003 végi infláció 5,1 százalék volt.

A dezinfláció megtorpanását keresleti oldalról a lakossági fogyasztás lassuló, de még mindig magas bővülése, költségoldalról pedig a versenyképességhez rugalmatlanul alkalmazkodó bérek okozzák. Komoly probléma, hogy az inflációs várakozások ismét felerősödtek. A forint gyengülő árfolyama az egyik legfontosabb előidézője a dezinfláció megtorpanásának – vélik az ICEG kutatói.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.