Draskovics hangsúlyozta: az elmúlt másfél esztendőben a gazdaságpolitikában alapvető irányváltás jött létre, amelynek már az eredményei mutatkoznak a gyors ipari termelés-, export-, beruházás-növekedésben. Bővül a foglalkoztatás is, ami szintén kívánatos folyamat. Ugyanakkor a végrehajtott jóléti fordulat eredményeként számottevő egyensúlyhiány állt elő. Az elmúlt két év alatt a bérek vásárlóértéke mintegy egynegyedével, a nyugdíjaké 18 százalékkal nőtt. Ezeket az eredményeket meg kell őrizni, ám óriási terhet jelentenek a gazdaságra.
Most elérkezett az idő – hangsúlyozta Draskovics Tibor -, hogy a gazdaságirányítás hozzálásson a kedvezőtlen egyensúlyi helyzet javításához is. Ehhez végre kell hajtani a költségvetési kiadások 120 milliárd forintos további csökkentését, ám pótköltségvetésre nincs szükség, az indokolatlan.
A kijelölt pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a jegybankkal jól lehet és kell együttműködni. Személyes kapcsolata Járai Zsigmonddal megfelelő, s arra törekszik, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között az együttgondolkodás folyamatos és hatékony legyen.
A jelenlegi kamatok magasak, a múlt év novemberi 300 bázispontos kamatemelés az ez évi költségvetés kiadásait mintegy 100 milliárd forinttal növeli. A magas kamatok nemcsak a költségvetésre, hanem a vállalkozásokra is kedvezőtlenül hatnak. Draskovics Tibor reméli, hogy ezek a kamatok a jövőben fokozatosan csökkenhetnek.
A forinttal kapcsolatban Draskovics Tibor hangsúlyozta: a jövőben nem határoznak meg kívánatos árfolyamszintet vagy árfolyamsávot a korábbi gyakorlattal szakítanak.
Orbán Viktor azon kijelentésére, amely szerint nem közgazdász kinevezése a pénzügyminiszteri posztra ellentétes a régi magyar hagyományokkal, Draskovics Tibor Kossuth Lajosra, az első magyar pénzügyminiszterre utalt, aki ugyancsak jogász volt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy közigazgatási gyakorlatán túl működött adótanácsadóként és bankvezetőként is.
