Nagyobb esélyük van az előrejutásra azoknak, akik valamilyen hangszeren tudnak játszani, állítja Laurel Trainor kanadai pszichológus. A muzsikálás ugyanis fejleszti a koncentrációs készséget, összehangolja az agyféltekék működését, nem beszélve arról, hogy kitartásra nevel. Ha valaki egész életében zenél, hangszerén játszva mindig kieresztheti a fáradt gőzt. A
zenetanulás és az ember intelligenciája közötti egyértelmű lineáris kapcsolatot azonban még senkinek sem sikerült kimutatnia.
Hangszeren játszani
Bármilyen hangszer életre keltése komplex feladat. Már a legegyszerűbb darabok lejátszása is igénybe veszi az emberi intellektust, hat az érzelmekre, és fejleszti a kognitív képességeket. Az ujjak pontos irányítása javítja a mozgáskoordinációt és a finommotoros képességeket.
A kottaolvasás pedig megköveteli a gyors és egyidejű információfeldolgozást. A hangszeren játszónak a hangjegyek azonosítása mellett az ütemre, a tempóra, a hangerőre is figyelnie kell. Absztrakt és komplex gondolkodási képesség szükséges ahhoz, hogy a hangszer megszólaltatója egy ütem lejátszását összekösse a megszólaló muzsikával.
Nincs még egy olyan tevékenység, amelynek során egy gyermeknek vagy egy felnőttnek ennyi döntést kellene egyidejűleg meghoznia. Egy zenemű lejátszása alatt folyamatosan változó szellemi, pszichikai és fizikai igénybevételnek van kitéve a hangszer megszólaltatója.
A techno nem nyerő
Laurel Trainor kutatásai szinte teljesen mindegy, hogy ki milyen zenei műfajba szeret bele. A klasszikus zene mellett a jazz és a rock is fejlesztően hat a zenélőre. Ugyanakkor a techno senkinek sem ajánlott, mert nemcsak, hogy nincs fejlesztő hatása, hanem egyenesen rombol. Letompítja az érzékeket és az egyes pozitív tulajdonságokat visszafejleszti.
A frankfurti Goethe Egyetem zeneprofesszora, Hans Günther Bastian hat évig végzett kutatásának eredményeként kiderült, hogy a zenetanulás fejleszti a szociális kompetenciákat, az intelligenciára és a kreativitásra is hatással van. A hangszeren játszó gyerekek ráadásul érzelmileg stabilabbak, mint társaik.
A zenéléshez ugyanis szükség van kitartásra, kreativitásra, rugalmasságra, céltudatosságra, szorgalomra és intelligenciára. Mindezek azok a kulcskészségek és képességek, amelyekre az üzleti életben jelenleg szükség van. Aki esetleg kamarazenekarban játszik, az a csoportmunkára is alkalmasabb. Bastian professzor meggyőződése, hogy a gyermekkori zenetanulás később a szakmai életben is előny.
A zene szeretete és egy hangszer megszólaltatásának képessége mindenképpen meghálálja magát. Már az éneklés is pozitívan hat az agyra és a szívre. Akik nem adják fel a zenélést, hobbijukban igazi kikapcsolódásra lelnek, kevésbé stresszesek, kiegyensúlyozottabbak. Ez a munkájukra is csak előnyösen hathat.
