Szokatlan tévéinterjút láthatott az amerikai tévénézők sokmilliós tábora: a CBS csatornán a Bush-kormány korábban menesztett pénzügyminisztere, Paul O’Neill emlékezett vissza arra az időre, amikor Washingtonban elkezdték
tervezgetni Irak lerohanását. Igaz, ebben az időben a nagyközönség még mit sem sejtett erről. Sőt a szeptember 11-ei merénylet sem történt meg, pedig az USA elsősorban ezzel a terrorakcióval és a tömegpusztító fegyverek rejtegetésével magyarázta a „terror elleni háborút”.
Paul O’Neill az interjúban egyébként arra is kitért, hogy az Irakban lévő tömegpusztító fegyverekről egyetlen titkosszolgálati jelentés sem tartalmazott cáfolhatatlan bizonyítékot. A menesztett miniszter kitálalása a Spigel Online német internetes újság szerint igencsak meglepő: tagja volt ugyanis annak a nemzetbiztonsági testületnek, amely az Irak elleni háborúra még jóval a szeptemberi merényletek előtt megkezdte a felkészülést.
Egy bátor veterán?
Nem rutintalan „zöldfülű”, aki most kipakolt, hanem kipróbált veterán: olyan, minden hájjal megkent republikánus politikusok mellett dolgozott egykor, mint Richard Nixon, a Watergate-botrányba belebukott elnök, vagy annak utódja, Gerald Ford. Később pedig a világ legnagyobb alumíniumkonszernjének, az amerikai Alcoának az élére került, s ezután kérte fel pénzügyminiszternek Bush. Aligha van tehát szó elkapkodott tévényilatkozatról. O’Neill egyébként csak ennyit válaszolt arra a kérdésre is, hogy nem tart-e az interjú következményeitől: „öreg vagyok és gazdag – nekem már nem tudnak ártani”.
De nézzük a részleteket, miről is beszélt a volt pénzügyminiszter: „Az első sokk azután jött, hogy beiktatták az elnököt. 2001. január 30-án hívta össze először a nemzetbiztonsági tanácsot George W. Bush. A meglepő első napirendi pont a Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére vonatkozó háborús terv volt” – mondta O’Neill most vasárnap a CBS-nek. Mindez a 2001. szeptember 11-ei terrormerényletek előtt nyolc hónappal történt.
Az ex-pénzügyminiszter úgy emlékszik vissza, hogy „az első pillanattól fogva az a meggyőződés töltötte el a résztvevőket, hogy Szaddám Huszeinnek mennie kell”. (O’Neill ezen a tanácskozáson „automatikusan” vett részt, minthogy a mindenkori pénzügyminiszter hivatalból tagja az amerikai nemzetbiztonsági tanácsnak.) O’Neill azt is megjegyezte a nevezetes tanácskozásról, hogy senkinek nem volt ellenvetése. Senki nem kérdezte meg: miért éppen Huszein? Miért éppen Irak?
A dolog tehát már ezen a napon megpecsételődött. Igaz, csak az ikertornyok ellen New Yorkban nyolc hónappal későbbelkövetett merényletek szolgáltattak elegendő indokot a támadás megkezdéséhez. Akkor, szeptember 11-én viszont már készen voltak az inváziós tervek Irak lerohanására – állítja O’Neill. Sőt, a volt pénzügyminiszter hozzátette: a háború utáni rendezésre is több forgatókönyvet dolgoztak ki az amerikaiak.
Térkép az olajmezőkről
O’Neill arra is kitért, hogy Bushék nemcsak a háborút, hanem a háború utáni helyzetet is megpróbálták előre megtervezni. Így például nemzetközi békefenntartó erőkkel számoltak, illetve a háborús bűnösöket elítélő bíróságokkal. Nem kis teret kaptak a tervezgetés során az iraki olajmezők. A Pentagonban, az amerikai hadügyminisztériumban már 2001. március 5-én készült egy „Külföldi pályázók az iraki olajmezőkre” című dokumentum, amely a potenciális olajmezők térképét is tartalmazta.
Persze a washingtoni kormánytényezők mélyen hallgattak terveikről, kivéve O’Neillt, akit 2002 novemberében távolítottak el a kabinetből, miután ellenezte az elnök adócsökkentési terveit. Amit O’Neill mond, tulajdonképpen nem is számít újdonságnak: nemrégiben megjelent egy könyv, amelyben a Pulitzer-díjas Ron Suskind, a Wall Street Journal korábbi riportere leleplezi az Irak elleni háború előkészületeit, azt, hogy Bush elnök csupán retorikai eszközként használta fel a feltételezett iraki tömegpusztító fegyvereket, illetve a szeptember 11-ei merényletet.
Suskind azonban főleg anonim forrásokat, jegyzeteket, cetliket, feljegyzéseket használt fel könyvéhez, csupán egyetlen neki nyilatkozó kormányzati illetékes fedte fel a kilétét: O’Neill. A volt pénzügyminiszter a legutóbbi CBS-interjújában még azt is elmondta: Bush egyszerűen arra kérte a munkatársait, találjanak módot arra, hogy megindíthassa a háborút Irak ellen.
Mindeközben a washingoni kormány hivatalosan cáfolta az Irak elleni terveket – írja a Spiegel Online. Colin Powell amerikai külügyminiszter két hónappal a szeptember 11-ei merényletek után így nyilatkozott Szaddám Huszeinről: „Soha nem láttam olyan tervet, amely szerint őt el kellene távolítani.”
Sem beleszólása, sem rálátása
O’Neill vádaskodásaira a Fehér Ház vagy nem válaszol érdemben, vagy pedig cáfolják őket. A Bush-adminisztráció illetékesei szerint a volt pénzügyminiszternek sem beleszólása, sem rálátása nem volt az eseményekre.
Éppen ezért szerintük az sem megbízható kijelentés, amelyet O’Neill a tömegpusztító fegyverekről tett. A volt pénzügyér szerint ugyanis ő sohasem látott olyan dokumentumot, amely kétségkívül bizonyította volna az ilyen fegyverek létezését Irakban. A Fehér Ház szerint O’Neill sohasem volt olyan pozícióban, hogy ilyen dokumentumokba valóban betekinthessen.
