A magyar jegybank alelnöke szerint az MNB a lehető leggyorsabb eurózóna-csatlakozást szorgalmazza, de a kormányon múlik a pontos időpont meghatározása. Adamecz Péter a magyar pénzügyminiszter szerdai menesztése kapcsán csütörtökön a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjút. Adamecz nyilatkozatában aláhúzta: „Tudni kell, hogy az eurózónába történő belépés időpontja a kormány döntése, és ebben egyetértésre kell jutni az EU-val… Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a lehető legkorábbi időpontban kell megtörténnie.”
Kormányzati szándék
Az első jelek az euróbevezetés csúszászára a pénzügyminiszter menesztése alkalmával, Medgyessy Péter, kormányfő nyilatkozatában hangoztak el. „Felhatalmazom a leendő pénzügyminisztert, gondolja végig, a múlt évi makrogazdasági számoknak milyen kihatása lehet az euró magyarországi bevezetésének időpontjára” – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján.
Némely piaci elemzők szerint a miniszterelnöknek az euró 2008-as bevezetéséről szóló szerdai kijelentéséből egyértelműen kiolvasható az eddigi céldátum mögüli kihátrálás szándéka. Igaz, ezt óvatosan teszi a kormány, nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy feladta a 2008-as dátumot, mivel ez rossz jelzés lenne az állampapírpiacnak.
Adamecz szerint világos munkamegosztás van a kormány és a jegybank között: a kormány felelőssége az euróövezeti belépés időpontjának megállapítása, míg az MNB-t a törvény az árstabilitás őrzésére kötelezi. A hazai össztermék 5,6 százalékát elérő tavalyi költségvetési hiány – amely jóval meghaladja a pénzügyminisztérium 5,2 százalékos célkitűzését – összhangban van az MNB saját számításaival – mondta az alelnök.
Valódi pénzügyi válság fenyeget
Szavai azonban vélhetően inkább a piac megnyugtatására szolgálnak, hiszen a költségvetés túlköltekezése tovább gyengíti a jegybank legfőbb célját, hogy az infláció mértékét az év végére a megcélzot értékre szorítsa le. Igaz, a 2004-re vonatkozó cél teljesítését Járai Zsigmond szóban már több alkalommal „feladta”, a költségvetési hiány magas szintje azonban az év közepén kitűzött 2005-re vonatkozó 4 százalék alatti inflációs célt is veszélyeztetheti, amennyiben az idei évre ígért 3,8 százalékos költségvetési deficit nem teljesül. Adamecz ennek ellenére azt közölte, hogy a jegybank továbbra is tartja inflációs célját, amely szerint 2005 végére négy százalék alá kell csökkennie a fogyasztói árak növekedési ütemének.
Ugyanakkor Adamecz Péter is elismerete, hogy erőfeszítést igényel a csatlakozás feltételeinek teljesítése, további költségvetési konszolidációra van szükség. Amennyiben a piaci szereplők mégsem tartanák hitelesnek az új pénzügyminiszter jövőbeli komszolidációs törekvéseit, a kelet-közép-európai térségben érdekelt alapkezelők tőkemenekítésbe foghatnak. A forint gyengülését ilyen esetben nem biztos, hogy képes lesz a jegybank megállítani, a novemberinél jóval komolyabb, valódi pénzügyi válság is kialakulhat.
