Börtönlátogatás egy lecsukott amerikai menedzsernél: MBA diákoknak mesél, hogyan élt vissza a hatalmával, ennek mi lett a rövid és hosszú távú
következménye. A helyzet kétségtelenül sokkolja a hallgatókat, akiknek talán később, amikor saját pénztárcájukat szeretnék hízlalni, eszükbe jut a rabruhás, korábban sikeres menedzser képe.
Természetesen kutyából nem lesz szalonna: a vállalati botrányok előtt és után is voltak és lesznek becsületes és nem becsületes emberek, nem mindenkit lehet megváltoztatni. Ennek ellenére a híres üzleti iskolák egyre több figyelmet fordítanak az etika oktatására.
Minden tantárgyban ott az etika
Természetesen nehéz az üzleti etikát önálló tárgyként oktatni, mivel majdnem minden kurzusnak és témának van etikai része. Éppen ezért nagyban függ a tanártól is, hogy mekkora hangsúlyt fektet órái során az egyes kérdések etikai következményeire, és mennyire teszi érzékennyé a diákokat e téma iránt.
A business schoolok kínálatában sorra jelennek meg a az etikai magatartás fontosságát oktató szemináriumok. A Financial Times és a Business Weeek rangsorában is az első három közé sorolt Kellogg School of Management diákjai például „szervezés és vezetés” kurzuson tapasztalhatják meg esettanulmányok és szerepjátékok segítségével döntéseik etikai következményeit.
„Az emberek gyakran fel sem ismerik, hogy döntésükkel etikai kérdéseket is érintenek – mondta el a FigyelőNetnek Tóth Attila, aki a Kellogg két éves full time MBA képzését elvégezvén jelenleg a McKinsey tanácsadójaként dolgozik. – Az egyik legfontosabb eredménye egy MBA programnak az lehet, ha a végzettek fejében tudatosul, mely döntéseiknek lesz etikai következménye, és melyeknek nem.” A diákok etikus magatartásra oktatása az alábbi területeken a legkézenfekvőbb: a részvényesek tájékoztatása, a kliens és a szolgáltató cég érdekeinek ütközése esetében (bankok és tanácsadók), bennfentes kereskedelem esetén.
A Kelloggon például a diákok részt vehetnek olyan workshopon, ahol magas rangú vállalati vezetőkkel játszanak szerepjátékokat. A szituációk során a vezérigazgatók megpróbálják megszorongatni a többieket, olyan tisztességtelen ajánlatokat tesznek, amelyek a diáknak eszébe sem jutnának, ők a való életben viszont gyakorta találkoznak ilyenekkel. A legtöbbet talán a saját tapasztalatokból lehet tanulni – még ha azok szimuláltak is. A diákok saját bőrükön érezhetik, hogy milyen megvesztegetés alanyának lenni.
Tanterven kívül
A business schoolok azonban nem csak a tantervük összeállításában fordítanak figyelmet az üzleti etika fontosságára. A legtöbb iskola felvételijében korábban nem szerepeltek olyan szűrőkérdések, esszék, amelyek a jelentkezők etikai hozzáállását igyekeztek volna tesztelni. Ezek manapság szinte kihagyhatatlanok. Így érik el, hogy olyan emberek kerüljenek be a képzésre, akik későbbi munkájuk során nem fogják rontani az iskola jó hírét.
„A Kelloggon kísérleti program keretében, az oktatás megkezdése előtt idén kéthetes intenzív leadership kurzust tartottak a felvett diákoknak – mondja Dipak C. Jain, a Kellogg School of Management dékánja. – Ebben a tárgyban hangsúlyos szerepet kap az etika is.”
A diákok egyéb feladataik során is megtapasztalják, milyen komplex munka vár később rájuk. A konferenciák megszervezése jó példa arra, hogy milyen nehéz minden érdekelt igényét kielégítő döntéseket hozni. Pontosan ez a vállalatvezetők kihívása: a stakeholderek elvárásai és igényei közt kell lavírozniuk.
Érdekli a diákokat
A Kelloggon a diákok párokban tesznek egymásnak ígéretet arra, hogy betartják az úgynevezett Kellogg Honor Code (becsületkódex) előírásait tanulmányaik és az iskolával kapcsolatos tevékenységeik során. Ez is az etikus magatartásra serkenti a hallgatót.
Érezhető, hogy a diákok érzékenysége is megnőtt az üzleti etika iránt. A szabadon választható tárgyak közül szívesen veszik fel az etikai kérdéseket is feszegetőket. „Egyértelműen érezhető a diákok megnőtt érdeklődése – mondja Dipak C. Jain. – Mostani hallgatóink tisztában vannak az üzleti etika fontosságával, és az üzleti világban betöltött fontos szerepével.” Az okot természetesen a vállalati botrányokban lehet megtalálni, ezek átrajzolták a vállalati Amerika térképét. „Korábban a diákok nem koncentráltak erre a kérdésre. Bár mindig szerepelt a tantárgyainkban, a képzésben résztvevők számára nem volt különösebben fontos” – tette hozzá a Kellogg dékánja.
