Az Egyesült Államok elnöke kijelentette: csupán arról van szó, hogy az amerikai emberek nem közömbösek az irániak sorsa iránt- közölte az AFP hírügynökség. Ha Teherán jobb viszonyt akar, fordulatra van szükség a terrorizmussal kapcsolatos iráni politikában és be kell szüntetnie nukleáris programját is – hangsúlyozta George Bush.
Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő, jelenleg a nagy hatalmú Egyeztető Tanács elnöke, csütörtökön a földrengés által elpusztított Bám városban tett látogatásakor pozitív jelzésnek nevezte az amerikai döntést. Néhány órával később úgy pontosította kijelentését, hogy jó jel a szankciók ideiglenes és részleges feloldása, de az Egyesült Államok még nem tett meg egy teljes lépést. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben, egy hasonlóan szörnyű pusztítást végző földrengést követően az Egyesült Államok ugyanúgy járt el Iránnal szemben mint most.
Nem sokkal korábban Kamal Harazi iráni külügyminiszter üdvözölte az Iránnal szembeni amerikai megszorító intézkedések részleges feloldását, de kijelentette: csak a szankciók végleges és teljes feloldása teremthetne új légkört Teherán és Washington kapcsolatában. Mohammed Reza Hatami – az iráni parlament elnökhelyettese és Hatami elnök fivére – olyan jó szándék jelének nevezte az amerikai szankciók részleges feloldását, amely Irán részéről hasonló viszonzásra fog találni.
George Bush amerikai elnök ugyanakkor úgy nyilakozott, hogy a bámi földrengés után Iránnak nyújtott segély nem jelenti a viszony megváltozását. A kétoldalú kapcsolatok javítása akkor lehetséges, ha Teherán beszünteti nukleáris fegyverprogramját, együttműködik a nemzetközi terrorizmus elleni harcban és meghallja a demokráciát követelők hangját.
Bush elnök Texasban, crawfordi birtokán köszöntötte az újévet. Az elnök hangot adott elvárásának, hogy a teheráni kormány kiadja az al-Kaida terrorhálózat Iránban őrizetbe vett tagjait azoknak az országoknak, ahonnan a terroristák származnak. Hangoztatta, hogy az iráni vezetésnek ellenőrizhető módon fel kell számolnia atomfegyver-programját, valamint meg kell hallania azok hangját, akik az országban szabadságot követelnek. „Amerika a szabadságot követelő irániak oldalán áll” – tette hozzá. Az elnök mindenesetre a korábbiaknál enyhébb hangot ütött meg és elismerően nyugtázta, hogy Teherán elfogadta a segélyt és az amerikai repülőgépek leszállhattak az országban.
Az amerikai külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szerdán közzétett rendelete visszamenőleges hatállyal december 27-től számítva 90 napig engedélyezi az amerikai személyeknek és cégeknek, hogy nem kormányzati segélyszervezetek útján pénzadományokkal támogassák a földrengés sújtotta iráni Bám településen a mentési és helyreállítási munkálatokat. A rendelet értelmében a segélyösszegek előzetes hatósági engedély nélkül átutalhatók Iránba.
Mohammed Hatami iráni elnök kedden még azt hangoztatta, hogy a két ország viszonyában csak az hozhat fordulatot, ha az Egyesült Államok megváltoztatja magatartását országa iránt. Az iráni elnök nyilatkozata válasz volt arra, hogy előzőleg Colin Powell amerikai külügyminiszter egy lapinterjúban kijelentette, hogy Washington nyitott a párbeszédre az iráni vezetéssel, miután az az utóbbi időben „bátorító lépéseket” tett.
Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután iráni egyetemisták a hatóságok hallgatólagos egyetértésével megszállták a teheráni amerikai nagykövetséget és fogságban tartottak 444 napon keresztül közel ötven amerikai diplomatát.
