Az év eleje mindjárt azzal kezdődött, hogy sikerült megvásárolni a Slovnaft többségi tulajdonát – emelte ki az elnök-vezérigazgató. A Mol 2000-ben szerzett 36,2 százalékos tulajdonrészt a szlovák olajtársaságban, majd a többségi mintegy 70 százalékos részesedést az idén – a felügyeleti engedélyek birtokában – vásárolta meg készpénzért és tőkeemelés útján kibocsátott saját részvényért. Ezzel gyakorlatilag tulajdonosi oldalról is megteremtették annak lehetőségét, hogy minden szinergiát kihasználhassanak a két társaság közötti szoros integrált együttműködésből – mondta Hernádi Zsolt.
“Ma a Mol-Slovnaft partnerség iránymutató és nagyon pozitív példa, amelyet mindenki így is kezel” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Csoport szinten mintegy 80-90 millió dollárnyi további hatékonyság javulás érhető el ebből az együttműködésből úgy, hogy 2002 végéig már 45 millió dollárt megvalósítottak – emelte ki az elnök-vezérigazgató. “A Slovnaft tranzakciót ugyanakkor nem lehet csupán “sikersztoriként” értékelni, ez azonban nem a Slovnaft korábbi vezetésén, vagy korábbi tulajdonosain, és nem is a Mol Rt.-n múlt” – mondta. A Slovnafttal kapcsolatban ugyanis továbbra is igen komoly bizonytalansági tényezőt jelent a szlovákiai felügyeleti hatóság döntéshozatala.
“Számunkra továbbra is érthetetlen néhány döntés, bár természetesen mindegyiknek eleget teszünk” – tette hozzá. A Mol ugyanis továbbra is a tőzsdei átlagár jogellenes manipulációjának tartja a 2003. március 20-i napon, a Pozsonyi Értéktőzsdén 202.000 darab Slovnaft részvényre megkötött ügyletet, amivel a szlovák felügyelet nem ért egyet. A Molnak emiatt részvényenként 1.379 koronás vételi ajánlatot kellett tennie a Slovnaft részvényekre, pedig eredetileg 1.200 koronás ajánlatot képzeltek el. Az idén áttörést jelentett, hogy 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvényt sikerült szerezni a horvát INA olajvállalatban. Ezzel együtt a többségi tulajdonos horvát kormánnyal sikerült közös elképzelést kidolgozni a cég jövőjéről és irányításáról. A Molt egyértelműen stratégiai befektetőként kezelik, és úgy tekintenek a magyar olajtársaságra mint amelyik az INA fejlődésében érdekelt – mondta Hernádi Zsolt.
“Így a Mol-csoport igazi olajvállalatként tud működni a jövőben, hiszen egy olajvállalatnak mindenképpen kell egy tengeri kikötő” – tette hozzá. A Mol komoly fejlődési potenciált lát az INA-ban ezért tudja támogatni a menedzsment által elkészített beruházás programot, amely komoly növekedési potenciált vázolt fel. Az év legnagyobb horderejű regionális együttműködési megállapodásának nevezte Hernádi Zsolt a szándéklevél aláírását a lengyel PKN Orlen és a Mol együttműködéséről. “A régió két legnagyobb cége egyezett meg abban, hogy megvizsgál minden lehetséges opciót annak érdekében, hogy az együttműködést milyen mértékig lehet kiterjeszteni, és van e létjogosultsága a két vállalat fúziójának. Az, hogy ebben a folyamatban hol állunk meg az egyelőre teljesen nyitott” – mondta Hernádi Zsolt. A Mol kőolajellátásához kapcsolódóan is két komoly döntés született az idén.
Az egyik az orosz Jukosz olajtársasággal közös termelésű mező fejlesztése Nyugat-Szibériában. Ennek eredményeként jövőre a Zapadno Malobalik mezőn termelt több mint 2 millió tonna kőolaj Molra eső részével megduplázódik a Mol kőolaj-kitermelése – mondta az elnök vezérigazgató. Emellett egy 10 éves kőolaj-szállítási szerződést is aláírt a Mol és a YUKOS, amelynek alapján a Mol-csoportnak évente 7,2 millió tonna kőolajat szállít az orosz olajtársaság. Komoly áttörés történt az idén a gázüzletágban is – mondta Hernádi Zsolt. Az elmúlt években “értéket romboló” gázüzletág szabályozási környezetének megváltoztatásával, ugyanis kiszámítható és jelentős készpénzt termelő üzletággá vált. Ezzel együtt megtörtént három üzletág, a gázszállítás, a gáztárolás, és a gázkereskedelem kiszervezése is 2003-ban – tette hozzá Hernádi Zsolt. A gázüzletág esetleges eladásának időpontját illetően Hernádi Zsolt kitérően fogalmazott.
“Nem szeretném magam időben bekorlátozni ebben a kérdésben” – mondta. Megismételte: a gázüzletágat nem tekintik ugyanolyan üzletágnak mint az olajüzletágat, mivel nem látják benne ugyanazt a növekedési lehetőséget. Ugyanakkor az új szabályozással a gázüzletág egy nagy készpénzt termelő képességgel rendelkező üzletág lett. Az értékesítési döntést, vagy partner bevonását rengeteg tényező befolyásolja, ezeket az igazgatóság folyamatosan vizsgálja. Az állami részvény-csomag egy részének 2003. évi eladásával és annak előkészítésével nem volt semmi probléma – mondta Hernádi Zsolt. A makrogazdasági környezet változása viszont nem tette lehetővé, hogy kedvező feltételek mellett értékesítsék a Mol részvényeket – mondta az elnök-vezérigazgató. “A road show során azonban nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk és a részvényesek egyértelműen úgy ítélték meg, hogy a Mol stratégiája jó – mondta.
Hernádi Zsolt úgy látja, hogy a kibocsátást meghiúsító tényezők nem hosszú távúak, és ez a kérdés újra napirendre kerülhet. Összességében a Mol 2003 és 2005 közötti időszakra eltervezett stratégiája minden ponton elérte vagy felülmúlta várakozásaikat. Így jövőre ennek a következetes folytatására törekednek. Hernádi Zsolt kiemelte: egyebek mellett létrehozzák Közép-Európa első teljes üzleti integrációját a Mol, a TVK és a Slovnaft között.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
