A háztartások többsége egyelőre továbbra is a megszokott vezetékes szolgáltatójától veszi igénybe a teljes szolgáltatást. Mindöszsze 1 százalék azok aránya, akik más szolgáltatóval is szerződnek költségcsökkentési megfontolásból – ez összesen hozzávetőleg 28 ezer háztartást jelent, és szinte mind a Matáv budapesti szolgáltatási területén található. 
Andrási Tamás: elcsendesedtek a liberalizációval kapcsolatos túlzott várakozások.
A BellResearch elemzői a háztartások nagy többségében (58 százalék) 2003-ban sem tapasztaltak különösebb változást a telefon-használat terén. Minden harmadik vezetékes előfizető saját bevallása szerint viszont már kevesebbet használja a telefont, és elenyésző azok aránya (8 százalék), akik a vezetékes telefonhasználat intenzívebbé válásáról számoltak be. A vezetékes telefonhasználat növekedését a háztartásfők egyrészt a telefonbeszélgetések iránti fokozott igénnyel magyarázzák, illetve azzal, hogy a vezetékesről hívják a mobil számokat is, valamint szerepet játszik a kapcsolt vonalon megvalósuló internetezés is. A háztartásokban, ahol csökkent a vezetékes telefonhasználat, ezért elsősorban a vezetékes telefonálás drágulását, illetve a forgalom egy részének mobiltelefonra való áthelyeződést jelölik meg oknak.
A liberalizációval kapcsolatos túlzott várakozások az elmúlt két évben elcsendesedtek a kedvezőtlen tapasztalatok nyomán, de ez nem befolyásolta a háztartások árérzékenységét: véleményük szerint egy előfizetési csomag mindenekelőtt attól ideális, hogy teljes számlaösszegük csökken, vagy ugyanannyi pénzért többet tudnak telefonálni. Az ilyen igények kielégítését célozzák a szolgáltatók által az elmúlt 2 évben bevezetett előfizetési csomagok, amelyek választéka már-már a mobilszolgáltatókéval vetekszik. A sikeresnek mondható kezdeményezésnek köszönhetően 2003 közepén már csak minden második Matáv-előfizető maradt az eredeti Bázis díjcsomagban, míg a költségminimalizálásra való törekvést mutatja, hogy a második legnépszerűbb csomagnak a minimál számít: a BellResearch becsült adatai szerint minden ötödik Matáv-előfizető választotta a legkisebb csomagot.
Változatlan árakat vártaK. A liberalizációval kapcsolatos elvárások józanra válását mutatja, hogy a megkérdezett háztartásfők közül csaknem minden második a vezetékes szolgáltatás árainak változatlanságát várta idén. A szolgáltatás díjainak jelentős vagy kismértékű csökkenését a válaszadók 28 százaléka tartotta valószínűnek, míg emelkedést 5 százalék prognosztizált. Csaknem minden ötödik előfizető továbbra is bizonytalannak minősült a kérdésben. 
Mivel a vezetékes forgalomelterelésre lehetőséget kínáló alternatív szolgáltatók mindeddig csak a jelentős külföldi és belföldi távolsági forgalmú előfizetők meghódítására törekedtek – és nem látták értelmét a tömeges tájékoztatásra nagyobb erőforrásokat koncentrálni -, a piacnyitás után másfél évvel a vezetékes telefonnal rendelkező háztartások 85 százaléka a jelenlegi szolgáltatóján kívül nem tudott olyan szolgáltatót megnevezni, amelyet lakhelyén igénybe vehetne. A jelenlegi vezetékes szolgáltatójuk mellett a Matáv budapesti területén élő háztartások ismernek a legnagyobb arányban más vezetékes szolgáltatókat is lakhelyükön (20 százalék). A Matáv vidéki, illetve a Vivendi (azóta Invitel) szolgáltatási területén az említett arány 15-16 százalék körüli. Ugyanakkor a jelenlegi szolgáltatóhoz ragaszkodó háztartások több mint 60 százaléka feleslegesnek és kényelmetlennek tartja a váltást, ha az egyébként nem jár pénzügyi előnnyel, míg az, hogy az új szolgáltató esetleg nem lenne képes az addig megszokott minőséget nyújtani, kevésbé jelent visszatartó erőt.
A háztartásfők elvárásait vizsgálva, leginkább a hordozható telefonkészülék lehetősége, a plusz mobilelőfizetés és a kedvezményes internet-szolgáltatás lehetősége járulna hozzá, hogy más vezetékes szolgáltatóhoz pártoljanak. A szempontok között felértékelődött az ügyfélszolgálat szerepe, míg kevésbé fontos szempont a váltáskor a több funkcióval ellátott készülék, az értéknövelt szolgáltatások ingyenessége és a vonal ISDN-re történő cseréje, ez utóbbiaknak minden második válaszadó számára egyáltalán nincs jelentőségük.
Korai temetni a rézdrótot. Sokan feltehetik a kérdést, hogy a korábbi elképzeléseket felülmúló, rendkívül magas mobilpenetráció mellett érdemes-e egyáltalán a vezetékes szolgáltatásokkal ilyen kitartóan foglalkozni és az intenzív verseny kibontakozására várni. Habár a 100 főre vetített 35-36 százalékos vezetékes ellátottság elmarad az Európai Unióban tapasztalható 56 százalékos átlagtól, mégis azt jelenti, hogy a magyar háztartások 72 százaléka elérhető a rézérpáron keresztül, míg mindössze a hazai háztartások 65 százalékában van mobiltelefon a BellResearch 2003 első félévre vonatkozó adatai szerint.
A kutatás módszertana
A Magyar infokommunikációs jelentésből közölt eredmények 1600 háztartásfő kérdőíves megkérdezésén alapulnak. A kutatás eredményei reprezentatívnak tekinthetőek a magyarországi háztartásokra nézve a háztartások mérete, regionális elhelyezkedése és a lakóhely településtípusa szerint, valamint a háztartásfő életkora és iskolai végzettsége szerint. A minta hibája ą2,5 százalék, vagyis az adatok ennyivel térhetnek el attól, ha minden magyarországi háztartást megkérdeztünk volna. Az eredmények alapjául szolgáló interjúk személyesen készültek 2003 májusában.
A vezetékes számlákat befizető háztartásfők egyharmada a fentieken túl azért sem vált meg eddig asztali készülékétől, mert annak fenntartását és használatát a mobilénál még mindig olcsóbbnak véli. Csak minden tizedik válaszadó esetében játszik szerepet az internetkapcsolat fenntartása abban, hogy ragaszkodik vezetékes előfizetéséhez, amely a hozzáféréssel már rendelkezők körében viszont meghatározó tényezőnek számít. Az internetpenetráció emelkedésével és a szélessávú hozzáférések iránti igények jövőben várható növekedésével valószínűleg kibővül ez utóbbi táborba tartozók köre, hiszen az ADSL technológia által kínált hozzáférési sebesség és korlátlan internetezés költsége a mobil adatkommunikációs technológiával szemben jelentős előnyben van és marad is az elkövetkező években.
Andrási Tamás üzletfejlesztési igazgató, BellResearch
