A jelentés a tagországoknak a szegénység és társadalmi kirekesztettség enyhítését célzó terveit vizsgálta, a 2003–2005-ös időszakra szólóan. A tanulmány folytatása a 2000 márciusi lisszaboni csúcsértekezleten megkezdett folyamatnak, akkor vizsgálták először magas szinten a szegénység és kirekesztettség mérséklésének lehetőségeit.
A bővítés tovább ront a helyzeten
Az adatok szerint az EU lakosságának 15 százaléka, mintegy 55 millió ember alacsony jövedelemből kénytelen biztosítani a megélhetését. A leginkább veszélyeztetett réteget azok alkotják, akik hosszú ideje munkanélküliek, gyermeküket egyedül nevelik, magányosan élő idősek, illetőleg sokgyermekes család tagjai.
A bővítés várhatóan tovább súlyosbítja a helyzetet, ugyanis az új tagországok általában magasabb munkanélküliséggel csatlakoznak, ugyanakkor társadalmi védőhálójuk nem mindig biztosít megfelelő védelmet az időseknek, a betegeknek és munkaképteleneknek.
Mit kellene tenni?
A bizottsági jelentés nemzeti akciótervek kidolgozását, aktív munkaerőpiaci intézkedések megtételét javasolja a tagországoknak: a szociális védőrendszerek hozzáférhetőségének és alkalmasságának javítását; a legérintettebb lakossági rétegek elfogadható lakáshoz és háztartáshoz juttatását; minőségi egészségügyi ellátást, tanulási ás továbbképzési lehetőség biztosítását.
A tanulmány hangsúlyozottan figyelmeztet a korai iskolaelhagyás megelőzésének, valamint a gyermekszegénység visszaszorításának fontosságára, s támogatja a bevándorlók és nemzeti kisebbségek társadalmi kirekesztettsége elleni küzdelmet.
Az Európai Bizottság és a Tanács az ügyben együttes jelentést terjeszt elő 2004 tavaszán.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
