|
Kovács László pénteken még elégedett volt |
| Magyarország a kezdetektől kész részt venni az Európai Unió új közös védelmi politikájában – jelentette ki Kovács László külügyminiszter még pénteken Brüsszelben. A csúcs eddigi mérlegét megvonva Kovács László hangsúlyozta: a Brüsszelben elfogadott megoldás megfelel a magyar igényeknek, azaz annak, hogy a védelmi politika ne ossza meg az Európai Uniót, ne jelentsen rivalizálást a NATO-val, ne járjon a védelmi struktúrák felesleges megkettőzésével és ne okozzon feszültséget a transzatlanti kapcsolatokban. A magyar külügyminiszter szerint azért tudták az EU-csúcsértekezletek “hagyományos”, gazdasági és külpolitikai témáit ilyen gyorsan, egyetlen délelőtt alatt lezárni, mert ezekben gyakorlatilag nem volt vita a tagállamok között, és mindenki fontosnak tartotta, hogy minél gyorsabban áttérjenek az alkotmány ügyeire. |
|
Brüsszeli diplomáciai források szerint a csúcs “a kudarc felé halad”, ennek jele, hogy szombaton reggel még nem volt kész a 25 résztvevő által jóváhagyandó dokumentum, és nem valószínű, hogy Berlusconi bemutatja azt az ebéd során.
A folytatódó bizonytalanság jegyében kezdődött szombaton az EU-tagállamok és a csatlakozó országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, amelynek döntésre kellene jutnia az unió alkotmányos szerződéséről. Erre most már egy napnál is kevesebb idő maradt, mert Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a soros elnökség nevében a csúcs első napján bejelentette, hogy ha vasárnap hajnalig nem sikerül megállapodást elérni, akkor a következő soros elnökségre hagyja a kormányközi konferencia befejezését.
A legnehezebben kezelhető nyitott kérdés a miniszterek tanácsában alkalmazandó szavazási rend ügye, mert e tekintetben egyelőre sem Lengyelország, sem Spanyolország nem adta jelét, hogy kész lenne elmozdulni az alkotmánytervezetben szereplő megoldást mereven ellenző álláspontjáról.
Leszek Miller lengyel miniszterelnök az ülésen megerősítette, hogy országa meg fogja vétózni az alkotmány elfogadását, ha erre a problémára nem sikerül kielégítő megoldást találni.
Nem a szavazási rendszer ügye az egyetlen probléma, amely még mindig függőben van. Továbbra sincs konszenzus az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének a meghatározása, a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatal alkalmazási körének kiterjesztése, valamint a kereszténységnek az alkotmányban történő megemlítése körül.
