Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és László Csaba pénzügyminiszter képviseli a csúcson, amelyen a jövőre csatlakozó tíz ország vezetői is részt vesznek.
A soros olasz elnökség menet közben változtatott az előzetes programon, amely szerint a záró következtetések elfogadása csak szombaton lett volna esedékes. A munka felgyorsítása érdekében ez már a pénteki munkaülésen megtörtént, s a következtetések tervezetét a tanács gyakorlatilag változtatások nélkül jóváhagyta.
Silvio Berlusconi olasz kormányfő az ülés után bejelentette: a tizenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország vezetői délután megkezdik a kormányközi konferenciát, s ennek során az elnökség először külön-külön folytat megbeszéléseket az egyes tagállamok vezetőivel a kompromisszumok lehetőségeinek felmérése érdekében. Berlusconi bejelentette, hogy az EU állam- és kormányfői jóváhagyták a védelmi megállapodást, amely elismeri a NATO jelentőségét ezen a területen, s bizonyosan tetszeni fog az Egyesült Államoknak.
Tony Blair brit miniszterelnök, Washington legfőbb európai szövetségese pedig sajtóértekezletén közölte: a megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja, hogy az Atlanti-óceán két partja közötti szövetség alapja a NATO – ugyanakkor lehetővé teszi, hogy Európa cselekedhessen, ha alapvető érdekei kerülnek veszélybe, s az Egyesült Államok nem akar részt venni az akcióban. Az EU – 46 évvel megalakulása után – végre képes lesz önálló katonai fellépésre a nemzetközi színtéren. Elfogadták az EU új biztonságpolitikai stratégiáját is. Ez felsorolja ama kihívásokat, amelyekkel a szervezetnek szembe kell szállnia, s külön is kitér a konkrét fenyegetésekre: a terrorizmus veszélyére és az ezzel gyakran összefüggő szervezett bűnözésre, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedésének eshetőségére, amelyet “potenciálisan a legfenyegetőbb lehetőségként” kezel.
Az európai gazdaság fellendítése érdekében a résztvevők jóváhagyták az Európai Növekedési Kezdeményezés című tervet, amelynek keretében bátorítják az állami és magánberuházásokat a közlekedés és a kutatás területén. A 62 milliárd eurós, kiemelt célokat megvalósító programsorozatot a következő három évben indítják el. A finanszírozást az EU közös és a tagországok egyedi pénzalapjaiból, valamint az Európai Beruházási Bank hiteleivel és magán befektetői pénzekből tervezik megvalósítani.
Az uniós vezetők bejelentették: Románia és Bulgária 2007 januárjában csatlakozhat az EU-hoz, feltéve, hogy a két ország felgyorsítja politikai és gazdasági reformjait. Az EU külügyminiszterei román és bolgár kollégájukkal a héten 2007. január elsejében jelölték meg a két ország belépésének céldátumát. A szintén tagjelölt Törökországot pedig további lépésekre hívták fel a megosztott Ciprus újraegyesítése érdekében. Törökország 1974 óta megszállás alatt tartja a földközi-tengeri sziget északi részét. Ciprust, illetve ténylegesen annak déli, görögök lakta részét az EU jövő májusban veszi fel tagjai közé. Az EU a jövő év végén dönt arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
