Belföld

Szász Károly nyílt levélben oktatja ki Kovács Lászlót

A PSZÁF elnöke levelében Kovács László külügyminiszternek a felügyelettel kapcsolatos kijelentésit pontosítja. Szász állítja: tudatában van annak, hogy "a pénzügyi piacok felügyelésének elmélete és aktuális gyakorlata nem feltétlenül esik a külügyminiszter szakmai érdeklődésének homlokterébe."

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) kapcsolatban, a Napkelte december 10-i adásában elhangzott külügyminiszteri kijelentések kapcsán Szász Károly elnök megjegyzi, hogy „a pénzügyi felügyelés terén illetékes nemzetközi szervezet, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (valamint ennek biztosítási és értékpapír-piaci társszervezeteinek) alapelvei, normái között, mint követelmény, első helyen szerepel a felügyeletek működési függetlenségének biztosítása, annak érdekében, hogy feladataikat és céljaikat politikai nyomástól mentesen… hajthassák végre”.

Kovács László külügyminiszter ezzel kapcsolatban korábban azt mondta a televíziós műsorban, hogy „..a felügyelet nem független, ez a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmény.” Ezzel – írja Szász Károly, azt sugallta a külügyminiszter, hogy az elmúlt három év során az EU legfontosabb csatlakozási dokumentumában rendszeresen tévedett a PSZÁF-ot, illetve a felügyelet függetlenségének megítélését illetően.


„Más szavakkal a függetlenség területén elért magyar csatlakozási eredményeket Ön megkérdőjelezni látszik, mintha hazánk mégsem teljesített volna egy fontos, az EU csatlakozás szempontjából a pénzügyi szolgáltatások területén meghatározó követelményt. Hazánk EU csatlakozásáért felelős miniszterétől a magyar eredményeket alátámasztó és pozitívan értékelő magatartást vártam.” – írja levelében Szász Károly. 

A külügyminiszter azt is megjegyezte a televíziós műsorban, hogy az új, a PSZÁF vezetési struktúráját és egyes jogosítványait újra szabályozni szándékozó törvénytervezet kapcsán „az OECD nem marasztalta el Magyarországot…”

Szász Károly ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Ahogy külügyminiszterként Ön ezt pontosan ismeri, az OECD szokásos évi országjelentés-tervezete mintegy 140 oldalon, idén november 13-án került közreadásra az OECD valamennyi tagállamának kormányszervei és az illetékes nemzetközi szervezetek számára.” A Reuters londoni keltezésű beszámolójában november 17-én adott hírt és idézett a jelentéstervezetben az OECD Titkárság által megfogalmazott aggályokról. A jelentéstervezet egyértelműen azt mutatja – írja a felügyeleti elnök, hogy az OECD Titkársága a tagállamok elé bocsátott országjelentés-tervezetében “igenis kifejezte a felügyeleti függetlenség csorbítását célzó törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai aggodalmát.” A Reuters híranyagát és idézeteit egyébként az OECD sosem cáfolta.

Kovács László részéről az is elhangzott – áll a levélben, hogy „az EU Bizottság sem marasztalta el Magyarországot”. „Ön, aki professzionális diplomata, tudja, hogy jóllehet nyilvános elmarasztalás valóban nem következett be, ugyanakkor – amint az azóta a sajtón keresztül is ismertté vált – a Bizottság és képviselőik komoly kérdéseket és súlyos aggályokat fogalmaztak meg a törvénytervezettel kapcsolatosan” – rója meg Szász Kovácsot, „amely csaknem felért egy elmarasztalással.”

Szász Károly szerint – ellentétben Kovács állításával, mely szerint az, hogy az adott csatlakozó ország „felügyelete hogy néz ki…teljesen közömbös az Európai Unió számára”, nem igaz. A rendszeres éves országjelentések, az EU Bizottság által lefolytatott úgynevezett Peer Review-k, világossá tették, hogy a felügyeleti függetlenség biztosítása alapvetően fontos elvi és gyakorlati szempont az EU és jelenlegi tagállamai számára, és ennek az elmúlt három és félévben számos tanú jelét is adta.

Szász ugyanakkor „örömmel vette Kovács azon rádiónyilatkozatát, melyben biztosította a hallgatókat arról, hogy „az új PSZÁF törvény célja egyáltalán nem a PSZÁF jelenlegi elnökének eltávolítása, ellenkezőleg, a felügyelet hatékonyságának és függetlenségének erősítése.”

Ha valóban ezek a célok, akkor felmerül a kérdés, hogy a jobbító szándék „miért nem a felügyelet által eddig elért, nemzetközi színtéren is elismert szakmai eredményekre alapoz, miért nem támaszkodik az eddig elért függetlenségi elemek megtartására, miért van szükség a jelenlegi vezetési struktúra gyökeres átalakítására.” Szász szerint a külügyminiszternek „nyilván erre is megvan a szakmai válasza.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.