A jelenlegi elképzelések szerint a támogatott ingatlanhitelek terhe a most érvényes 5-6 százalék helyett vélhetően 8-9 százalékra nőhet majd. A kamatnövekményt a forrásoldal állami támogatásának megnyirbálása indokolhatja. Az ügyfélkamatok ennek megfelelően a jövőben a bankok forrásköltségéhez igazodhatnának (vagyis a monetáris szigor enyhülése itt is kedvezőbb feltételeket hozna).
A módosítás ugyan nem lesz visszamenőleges, de a változó kamatozásra eddig felvett hitelek átárazódását a rendeletmódosítás már érinti. Azok persze nyugodtak lehetnek, akik kölcsönüket ötéves kamatperiódus választásával vették fel. A Magyar Nemzeti Bank adataiból egyébként úgy tűnik, hogy az idei lakáshitel-szerződések közel 40 százalékát egyéves kamatperiódusra kötötték.
A várható változtatások is jól mutatják, hogy a kormány a nyár közepi rendeletmódosítást jócskán elhibázta, abban ugyanis az állami támogatásnak semmi módon nem szabott gátat, s nem készült fel arra, hogy a bankok újabb és újabb megoldásokkal optimalizálják majd az állami támogatás lehívását.
A bevallottan a lakáshitel-felvételi kedv lehűtését célzó intézkedések nyomán – ha azok nem lépnek gyorsan hatályba – azonban ismét fellángolhat a már lelohadni látszó eladósodási kedv.
