Miután a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, és elemezte a forintpiacon kialakult feszültségek okait, úgy látta jónak, ha beavatkozik a folyamatokba. A célszám, a piacokat elbizonytalanító 2004. évi költségvetési hiány 3,8 százalékra faragása megmaradt, a szigor ezzel párhozamosan nő.
A piac már várta ezt a kormányzati intézkedést a múlt heti forintpiaci folyamatok miatt – kommentálta a FigylőNetnek a Pénzügyminisztérium közleményét Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője. Erdős szerint szükség volt a költségvetési intézkedésre, mert a jövő évi büdzsé számos bizonytalanságot tartalmazott, és ezért a gazdasági elemzők korábban kételkedtek abban a kormányzati előrejelzésben, miszerint tartható lesz a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány. A gazdaságkutatók 4,1-4,3 százalékos deficitet jeleztek előre a költségvetés kapcsán 2004-re, a mostani megszorítások azonban a GDP mintegy 0,5 százalékát teszik ki, vagyis immár tényleg tarthatónak tűnik a 3,8 százalékos érték.
350 milliárd két év alatt
Az állampapírhozam továbbra is az utolsó három hónap másodpiaci átlaghozama. Az új rendszer biztosítja, hogy a mindenkori kamatfeltételek tükrözzék az állampapír-piaci kamatszinteket, így a hitelfelvételi hajlandóság szorosabb összefüggésbe kerüljön az inflációval és gazdaság teherbíró képességével. Az intézkedés nélkül a támogatott lakáshitel állomány 2004-ben becslések szerint mintegy 500 milliárd forinttal emelkedett volna, az új feltételekkel azonban a növekedés várható mértéke 150 milliárd forint. Az intézkedések 2004-es költségvetést érintő kiadáscsökkentő hatása 10 milliárd forint, lényeges megtakarítás ebből inkább 2005-től jelentkezik.
A lakosságot talán leginkább érintő intézkedés a lakáshitelrendszer átalakítása. Szakértőnk gyorselemzése szerint a kormányzati döntések a jelenlegi 5,6 százalékos szintről 8-10 százalékos magasságba emelik a kamatnívót.
Az új lakásoknál az állami kamattámogatás mértéke a jövőben a megfelelő futamidejű állampapír hozamának 60 százaléka lesz, a támogatott hitelek felső határa nem változik. Használt lakások esetében itt is változás történik: a támogatott hitelek felső határa 10 millióról forintról 5 millió csökken. Az állami kamattámogatás mértéke pedig a megfelelő futamidejű állampapír hozamának 40 százaléka lesz.
Negatív hatások
Alapvetően pozitívnak értékelhető az, hogy a kormány felismerte: az állampapírpiac és a forintpiac stabilitásának szempontjából fontos a költségvetési politika módosítása – mondta a FigyelőNetnek Zékány András, az ING Bank pénzügyi elemzője. Az is lényeges, hogy a kormány hajlandó volt az alkalmazkodásra, és lépéseket tesz azért, hogy helyreállítsa a Magyarország 2008-as euróövezeti csatlakozásába vetett bizalmat. A jelenlegi kamatszintek ugyanis nem ezt a bizalmat tükrözik – jegyezte meg Zékány. Az elemző ugyanakkor hozzátette: a lakáshitelezés feltételeinek megváltoztatása a lakosság szempontjából egyértelműen negatív hír, hiszen a gyorselemzések szerint, amelyeket az ING Banknál végeztek, a kormányzati döntések a jelenlegi 5,6 százalékos szintről 8-10 százalékos magasságba emelik a kamatnívót. Ezenkívül a kormány azt is sugallja mostani közleményében, hogy a lakáshitelt felvenni akarók hajlandósága is jelentősen csökkenni fog jövőre. Mindeddig ugyanis 500 milliárdnyi új hitelállománnyal számoltak, most viszont már csak 150 milliárddal. A bankok profitabilitására nézvést a mostani kormányintézkedés negatív lesz Zékány szerint. Külön kitért arra, hogy nemrégiben bocsátották ki a Földhitel- és Jelzálogbank részvényeit, így most nagyon nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik FHB-részvényeket jegyeztek. A megváltozott szabályozási körülmények ugyanis az FHB tevékenységét más megvilágításba helyezik, és a mostani intézkedések nyomán esetleg más döntést hoztak volna a részvényvásárlók.
A kormány ismételten belátta, hogy az adó- és járulékrendszer továbbra is rendkívül bonyolult, és túlzott adminisztrációs terveket ró az adófizető polgárokra és vállalkozásokra. Ezért a Pénzügyminisztérium tavasszal – ugyancsak a most bejelentett csomag részként – olyan törvénycsomagot készít elő, amelynek egyértelmű célja az adózási rendszer egyszerűsítése és az adminisztráció csökkentése. Hogy pontosan mit takar a változtatás és egyszerűsítés, arról nem szól a pénzügyi tárca közleménye.
Az ÁPV Rt. a Mol Rt. részvényeinek tervezett értékesítése nélkül is teljesíteni tudja idei bevételi tervét és költségvetési befizetési kötelezettségét – írja a közlemény –, így a kormány a következő években kívánja értékesíteni az olajcég állami tulajdonban levő 23 százalékos részvénypakettjét, “a mostaninál kedvezőbb piaci feltételek között”. A kabinet döntött arról is, hogy felgyorsítja a még állami tulajdonban levő, privatizálandó vagyon előkészítését értékesítésre.
Törölnek, zárolnak
Az intézkedések között szerepel 25 milliárd forint törlése a fejezetek központi kezelésű intézményeinek maradványpénzéből (ezt a pénzt a korábbiakkal ellentétben az intézmények nem törölhetik el). Felfüggesztik továbbá a fejezeti kezelésű maradványok idei és jövő évi felhasználási lehetőségét. (Így 2004-ben mintegy 70 milliárd forint költségvetési pénzmaradvány csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal előzetes ellenőrzése után válik elkölthetővé.)
Javul a kommunikáció
Az Ecostat elemzője kiemelte annak a jelentőségét, hogy a kormány immár nagyobb hangsúlyt helyez a megfelelő kommunikációra. Így például jövőre rendszeresen tájékoztatni fogják a piacot a költségvetési folyamatokról, az előrejelzések-ről, és megteremtik az átlátható-ságot a büdzsé folyamatait illetően. A bejelentés szerint a kormány törekedni fog arra, hogy az év közben történő változások, változtatások mindenki számára érthetőek, követhetőek legyenek a költségvetés szerkezetében.
Az elképzelések szerint 2004-ben egymilliárd euróval több devizakötvényt bocsát ki az ÁKK, és ugyanennyivel kevesebb forinthitelt vesz föl.
