Belföld

Az MNB tartja inflációs célját

A Magyar Nemzeti Bank a hosszabb távú kiszámíthatóság és monetáris stabilitás megteremtésével kíván hozzájárulni a gazdaságpolitika konszolidációjához, továbbra is mindent meg fog tenni a koordinált fiskális és monetáris stratégia megvalósítása, a 2005. év végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérése és az euró 2008-as bevezetése érdekében - közölte a jegybank az MTI-vel szerdán.

A jegybank azután fejtette ki véleményét, hogy a kormány megszorító intézkedésekről határozott. A jegybanki közlemény hangsúlyozza, hogy az MNB szerint a kormány által szerdán bejelentett intézkedések kézzelfogható elmozdulást jelentenek egy feltartható gazdaságpolitika irányába. Ez elengedhetetlen a befektetők forinttal szemben megingott bizalmának visszanyeréséhez.

A közlemény értékelése szerint az elmúlt időszakban oly mértékben nőtt az ország külföldi finanszírozási igénye, amely hosszú távon nem fenntartható, ezért szükséges a lakosság pénzügyi megtakarításainak növelése, s nem engedhető meg a tervezettnél nagyobb költségvetési deficit.

Az MNB elfogadhatónak tartja, hogy az adott piaci körülmények között az Államadósság Kezelő Központ a devizafinanszírozás súlyának átmeneti megnövelése mellett döntött, s így 2003-hoz képest 2004-ben lényegesen csökken a belföldi nettó állampapír-kibocsátás.

Az MNB alelnöke Nagykanizsán fejtette ki a bank álláspontját

Az infláció leszorítása alapvető társadalmi cél, hiszen hozzájárul a stabil növekedéshez, a hosszú távú jóléthez; minden ellenkező nézet tudománytalan – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első alelnöke egy sajtótájékoztatón Nagykanizsán szerdán.

Auth Henrik kifejtette: az unió egész intézményrendszere az alacsony inflációra épül és hamis, nemzetközi tapasztalatokkal is ellenkező, de Magyarországon még létező álláspont, hogy a magasabb infláció exportösztönző, és nem fékezi a növekedést.
“Az eurózónához 2008-ig történő csatlakozás útja – amit a kormány is magáénak vall – irányt szab a gazdaságpolitika egészének. Hiszen 2006-tól szükséges megkezdenünk a maastrichti kritériumok teljesítését: a költségvetési hiány 3 százalék alá és az infláció közel 3 százalékra történő leszorítását, az alacsonyabb államadósság elérését és a hosszú lejáratú kamatoknak az eurókamatokhoz igazítását” – hangsúlyozta Auth Henrik.

Úgy vélte: az ehhez szükséges pályához a – már a jövő évi költségvetésben is jelen lévő – fiskális kiigazítás visszavezeti a gazdaságot, amely már ismét folyamatos növekedésbe kezdett, részben a kibontakozó konjunktúra hatására.

“A probléma, hogy ez a növekedés egyelőre rossz szerkezetben valósul meg, mert felgyorsult belső fogyasztásra épült. Ez és a költségvetés még mindig magas hiánya egy fenntarthatatlan mérleghelyzetet teremtett” – mutatott rá az MNB első alelnöke.

Auth Henrik kiemelte: a jegybank álláspontja szerint a jövő évi költségvetés szigorú betartása, és egy egészségesebb szerkezet kialakulása esetén megerősödnek a kívánt pozitív folyamatok. Hozzátette: a költségvetés szigorodásával egy-két éven belül “lazítani lehet a fiskális politikán”, például kamatcsökkentéssel.

Mint mondta, az MNB-nek egyetlen eszköze a kéthetes betéti kamat, de a hosszú lejáratú kamatokhoz nincs köze a jegybanknak, csak a piacnak.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.