A jegybank azután fejtette ki véleményét, hogy a kormány megszorító intézkedésekről határozott. A jegybanki közlemény hangsúlyozza, hogy az MNB szerint a kormány által szerdán bejelentett intézkedések kézzelfogható elmozdulást jelentenek egy feltartható gazdaságpolitika irányába. Ez elengedhetetlen a befektetők forinttal szemben megingott bizalmának visszanyeréséhez.
A közlemény értékelése szerint az elmúlt időszakban oly mértékben nőtt az ország külföldi finanszírozási igénye, amely hosszú távon nem fenntartható, ezért szükséges a lakosság pénzügyi megtakarításainak növelése, s nem engedhető meg a tervezettnél nagyobb költségvetési deficit.
Az MNB elfogadhatónak tartja, hogy az adott piaci körülmények között az Államadósság Kezelő Központ a devizafinanszírozás súlyának átmeneti megnövelése mellett döntött, s így 2003-hoz képest 2004-ben lényegesen csökken a belföldi nettó állampapír-kibocsátás.
Az MNB alelnöke Nagykanizsán fejtette ki a bank álláspontját
Az infláció leszorítása alapvető társadalmi cél, hiszen hozzájárul a stabil növekedéshez, a hosszú távú jóléthez; minden ellenkező nézet tudománytalan – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első alelnöke egy sajtótájékoztatón Nagykanizsán szerdán.
Auth Henrik kifejtette: az unió egész intézményrendszere az alacsony inflációra épül és hamis, nemzetközi tapasztalatokkal is ellenkező, de Magyarországon még létező álláspont, hogy a magasabb infláció exportösztönző, és nem fékezi a növekedést.
“Az eurózónához 2008-ig történő csatlakozás útja – amit a kormány is magáénak vall – irányt szab a gazdaságpolitika egészének. Hiszen 2006-tól szükséges megkezdenünk a maastrichti kritériumok teljesítését: a költségvetési hiány 3 százalék alá és az infláció közel 3 százalékra történő leszorítását, az alacsonyabb államadósság elérését és a hosszú lejáratú kamatoknak az eurókamatokhoz igazítását” – hangsúlyozta Auth Henrik.
Úgy vélte: az ehhez szükséges pályához a – már a jövő évi költségvetésben is jelen lévő – fiskális kiigazítás visszavezeti a gazdaságot, amely már ismét folyamatos növekedésbe kezdett, részben a kibontakozó konjunktúra hatására.
“A probléma, hogy ez a növekedés egyelőre rossz szerkezetben valósul meg, mert felgyorsult belső fogyasztásra épült. Ez és a költségvetés még mindig magas hiánya egy fenntarthatatlan mérleghelyzetet teremtett” – mutatott rá az MNB első alelnöke.
Auth Henrik kiemelte: a jegybank álláspontja szerint a jövő évi költségvetés szigorú betartása, és egy egészségesebb szerkezet kialakulása esetén megerősödnek a kívánt pozitív folyamatok. Hozzátette: a költségvetés szigorodásával egy-két éven belül “lazítani lehet a fiskális politikán”, például kamatcsökkentéssel.
Mint mondta, az MNB-nek egyetlen eszköze a kéthetes betéti kamat, de a hosszú lejáratú kamatokhoz nincs köze a jegybanknak, csak a piacnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
