A Crédit Agricole Indosuez bankcsoport londoni befektetési érdekeltségének jelentése szerint a fő gond az, hogy az MNB gyakorlatszerűen igen szűk – most például alig 4 százalékos mozgást engedélyező – árfolyamsávot jelöl ki az inflációs célokhoz – írja Kertész Róbert, az MTI tudósítója Londonból.
Ennek komoly hátulütője, hogy már viszonylag kismértékű árfolyamkilengés esetén is a piac azonnal jelentős kamatemelést kezd beárazni – áll a CAI szerdai londoni elemzésében.
A bank szerint az MNB elképzelése akkor lenne működőképes, ha továbbra is viszonylag erős lenne a folyó fizetési helyzet, és stabil lenne a tőkebeáramlás. A folyómérleg-hiány azonban az idén várhatóan el fogja érni az 5 milliárd eurót, ami az éves GDP-érték 7 százaléka, és a közvetlen külföldi befektetések nettó értékének mínuszba fordulása után az állampapírokba érkező külföldi portfolió-befektetések is elapadtak az év közepe óta – írták a londoni bank elemzői.
A kötvénypiaci befektetők elmaradásával Magyarország már csak a rövid távú, hozamérzékeny beáramlásokra számíthat. Az ilyen befektetéseket azonban legalább annyira motiválja a valuta felértékelődésének kilátása, mint a hozam. A jelenlegi árfolyamon is kevés ok van viszont azt gondolni, hogy a forint alulértékelt, sőt a magyar valuta hosszú távú összehasonlításban még mindig meglehetősen erős – áll az elemzésben.
A Crédit Agricole Indosuez által számolt effektív reálárfolyam – amely a nominálárfolyamnak az egységnyi feldolgozóipari termékérték munkaköltség-indexével történő súlyozásával jön ki, tükrözendő a termelékenységi változásokat – jelenleg 33 százalékkal haladja meg a 2000. októberi mélypontot.
Igaz, hogy a forint abban az időben alulértékelt volt, de az effektív reálárfolyam így is vagy 10 százalékkal magasabb az elmúlt évtized hosszú távú átlagánál – áll az elemzésben.
A bank szerint a forint valószínűleg a 90-es évek közepén volt megfelelően értékelve, amikor a hosszú távú átlag közelében járt. Ahhoz, hogy ide visszatérjen, 290 forint/euróra, vagyis még mintegy 7 százalékkal kellene gyengülnie a londoni elemzők szerint, akik szerint ezt versenyképességi meggondolások is indokolnák. Az elemzők nem zárják ki, hogy a forint hamarosan vissza is gyengül erre, vagy esetleg ennél is magasabb euróárfolyamra.
A bank szerint bármilyen további kamatemelés az árfolyamcél védelmében csaknem bizonyosan hatástalan lenne. Az “értelmesebbnek tűnő alternatíva” a forint elengedése lenne, bár az elemzők elismerik, hogy ez sem könnyű választás, hiszen maga után vonná az inflációs célok jelentős átrendezését, és a kormány részéről – a 2006-os választásokhoz közeledve – megkövetelné a “Bokros-csomag könnyedebb változataként” a költségvetési és a bérpolitika megszigorítását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
