Az utóbbi hetekben a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) mellett a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. és két
magánszemély is beperelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), amiért szerintük jogszerűtlenül járt el az Amstel Brau-felvásárlásának kapcsán. Az említett érdekcsoportok a hazai tőkepiacon eddig példa nélküli elszántsággal küzdenek igazukért, amivel minden bizonnyal nem kevés fejfájást okoznak az európai terjeszkedését szisztematikusan és simán végrehajtani szándékozó Heinekennek.
Akik rosszul jártak
Piaci elemzők azt hangsúlyozzák, hogy a magyar tőkepiaci törvények ismeretében eleve butaság volt 30 ezer forint körüli árfolyamra spekulálni, mondván: miért fizetné a szükségesnek a többszörösét a vevő, ha nem muszáj. Márpedig a jelek szerint többen ilyesmire számítottak, amikor alaposabban bevásároltak a Brau-részvényekből. Arról nincs pontos adat, hogy hányan lehetnek érintettek az ügyben, de a Concorde Alapkezelő többek között azért olyan lelkes az érdekérvényesítési folyamatban, mert Szabó László elmondása szerint a sörrészvényesek mintegy egyharmada cégük ügyfele. Az általuk kezelt 9 nyugdíjpénztár, vagyis durván 90 ezer tag vagyonának egy része ugyanis Brau-papírokban forog, ahogyan a Concorde 2000 illetve a Concorde Részvény Alap portfóliójának is bizonyos hányada.
Amikor a holland sörgyár májusban stratégiai partnerségről állapodott meg a Brau Union fő részvényesével, az osztrák BBAG társasággal, hogy a teljes közép-európai söripari tevékenységüket a Brau Union cégére alatt egyesítsék, aligha sejtette, hogy a magyar kisrészvényesek érdekvédelmi szervezete és néhány más érdekcsoport ezt megzavarhatja. Márpedig elszánt tiltakozásuk eredményeként minimum több hónapra megakad a terjeszkedési folyamat, de az sincs kizárva, hogy vételi ajánlatukat semmissé nyilvánítják, és végül drágábban kényszerülnek kifizetni a magyar részvényeseket.
Tény, hogy az Amstel nem volt túl gáláns a részvényenkénti 12 ezer forintot alig meghaladó ajánlatával. Az is tény, hogy ennél magasabb ár kifizetésére semmi és senki nem kötelezte a társaságot (a tőkepiaci törvény ugyanis feketén-fehéren az előző 180 napi súlyozott tőzsdei átlagárához köti az ajánlatot), de ha a nyugat-európai söripari akvizíciókat vesszük alapul, akkor más árazási eredményre juthatunk.
Szabó László, a Concorde Alapkezelő Rt. vezérigazgatója szerint, bár a felkínált ár kétségtelenül a törvény betűje szerint való volt, de annak szellemével ellentétes, és közgazdaságilag nem alátámasztható. Szerinte az utóbbi hónapokban lezajlott felvásárlások árazási gyakorlatát és a magyar cég tényleges értékét érvényesítve közel 30 ezer forintos részvényenkénti ár lett volna reális. A soproni gyár ugyanis a Brau csoportszintű nyereségének egyharmadát adja, tőkearányos jövedelmezősége az anyacég kétszerese, miközben a részvényiért ajánlott ár az anyavállalat felvásárlási árának csupán 5 százaléka. Az Amstel tehát az osztrák részvényeseknek fizeti ki a magyar cég tulajdonosait illető pénz egy részét – állítja Szabó László.
Felfüggesztett ajánlat
Az Amstel Sörgyár Rt. november 28-ától felfüggesztette a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. szavazati jogot biztosító elsőbbségi és törzsrészvényeire vonatkozó, vételi ajánlatát – tette közzé a társaság. Annak ellenére, hogy az Amstel álláspontja szerint az ajánlatot jóváhagyó PSZÁF-határozat bírósági felülvizsgálata nem érinti az ajánlat lebonyolítását, az Amstel – annak érdekében, hogy hozzájáruljon a tőkepiac biztonságos működéséhez – felfüggeszti ajánlatát – áll a közleményben. Az ajánlatot már elfogadó részvényesek kérhetik a lebonyolítót, hogy leadott részvényeiket szolgáltassa vissza részükre. A részvényesek erre vonatkozó kérelméig a leadott részvényeket letétként őrzik meg az ajánlati időszak újrakezdéséig. Ez a helyzet megfigyelők szerint megint csak szokatlan, és újabb bizonytalansági elem a sztoriban, mivel az ilyen felvásárlási ajánlatok kötelező érvényűek, azaz visszavonhatatlanok. A részvények befogadásának felfüggesztését tehát legfeljebb a PSZÁF rendelhetné el, nem pedig maga az ajánlattevő – véli Szabó László. Információink szerint egyébként eddig egyetlen befektető sem kérte vissza papírját.
A befektetők a Fővárosi Bíróságon támadták meg a felügyelet határozatait, annak érdekében, hogy a jelenlegi jogsértő helyzet feloldódjon. A TEBÉSZ szerint egyébként nem csak az Amstel hibázott, és ezért a Brau-részvényekre tett vételi ajánlata érvénytelen, hanem a felvásárlási ügyben érintett valamennyi szereplő tőkepiaci csalások sorozatát követte el.
Nevezetesen a PSZÁF, amikor jóváhagyta az ajánlatot és feltűnően alacsony büntetés kiszabása mellett gyakorlatilag szemet hunyt afölött, hogy a társaság nem tett korábban, még a jelentős befolyás megszerzése előtt vételi ajánlatot a részvényeseknek. Továbbá az Amstel-Brau-Raiffeisen triumvirátus, mivel nem függesztette fel azonnali hatállyal a nyilvános ajánlattal kapcsolatos részvénybefogadást, illetve szándékosan félretájékoztatta a kisbefektetőket.
A TEBÉSZ néhány nappal ezelőtt már ott tartott, hogy különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt bűntetőfeljelentést tesz a „bűnszövetség” szereplői ellen, de mivel az Amstel Rt. november 28-án közzétette az ajánlat felfüggesztését, a szervezet egyelőre elhalasztotta a feljelentés beadását.
A Raiffeisen Értékpapír Rt.-nél mint a részvények adásvételének lebonyolítására felkért szereplőnél megkeresésünkre hivatalosan nem kívánták kommentálni az ügy fejleményeit, de megbízójuk álláspontjához tartva magukat, ez idő szerint nem fogadnak be újabb részvényeket. A brókercég, ahogyan a Brau és a felügyelet is, a bíróság ítéletére vár.
A felügyelet sajtóosztályán kérdésünkre megerősítették: nyugodtan tekintenek a per elé, mivel álláspontjuk szerint mindenkor törvényesen jártak el, az ügyben hozott összes határozatuk vállalható és védhető. A továbbiakban azonban nem kívánnak állást foglalni, megvárják a bíróság döntését. Véleményük szerint azonban egyetlen befektetőt sem érhet kár, hiszen végső esetben legfeljebb visszaveszik a részvényeiket.
Elbocsátások lesznek
Ha a felvásárlási vita majdani kimenetele a kisrészvényesek számára esetleg kedvezőbb is lesz, jó néhány sörgyári dolgozó végleg távozásra kényszerül. Legalábbis a komáromi gyárból, amely már biztosan az integráció áldozatául esik. A Brau Union Hungária és az Amstel Sörgyár közös termelését ugyanis jövő év tavaszától a Komáromi Sörgyár helyett is a soproni és martfűi gyárak látják el, de soproni központtal egyesítik a kereskedelmi tevékenységeket is, a logisztikai központot pedig Budapestre helyezik.
A megszűnő komáromi gyár mintegy 150 alkalmazottjából csupán 50 számára kínálnak munkát a soproni és martfűi gyárban, illetve nyújtanak segítséget a költözéshez és az áttelepüléshez. A többi alkalmazott számára átfogó szociális csomagot dolgoznak ki. A juttatásokat tartalmazó csomag a két társaság közös közleménye szerint messze meghaladja a törvényileg előírt minimumot, ez esetben tehát van remény arra, hogy gálánsabbak lesznek az új tulajdonosok.
