Az újság hétfői cikkében megemlítette, hogy a pénteki
váratlan nagymértékű kamatemelés a jegybank második ideges döntése volt az elmúlt hónapokban, amely zavart váltott ki a piacon. Hatással volt Lengyelországra is, ahol gyengült a zloty, és kötvényeladás indult meg.
Emilia Skrok, a Pekao Bank közgazdásza a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a magyar jegybank régóta hirdetett célja a minél gyorsabb bekerülés az ERM-2 átváltási mechanizmusba, mely az euróövezeti tagság előfeltétele. Az ERM-2 plusz-minusz 15 százalékos sávot ír elő, és a magyarok azzal dicsekszenek – mondta a szakértő -, hogy már most képesek ebben a sávban tartani a forintot. Ennek a prioritásnak a fenntartása a jegybank számára saját hitelességének fokmérője. De a jegybank nem is annyira az ingadozási sáv kijelölésével követte el az igazi hibát, hanem azzal, hogy azt az euróhoz viszonyított 250-260-as árfolyamra szűkítette, holott a 270-es árfolyam is biztonságos lenne – mondta a lengyel közgazdász.
A magyar jegybank piaci kommunikációja “fatális”, kiszámíthatatlan – mondta a szakértő. Két egymással ellentétes célnak próbál egyidejűleg megfelelni: az infláció elleni küzdelemnek és az árfolyamcélnak. A piac nem tudja, hogy a kettő közül melyiket tekinti prioritásának. Emellett túl nagy a keresetek növekedése, felszökött a fogyasztási kereslet, és felütötte fejét az inflációs probléma is. A magyar gazdaság egyéb fundamentumai ugyancsak gyengék, magas a költségvetés és a fizetési mérleg deficitje.
A lengyel illetékes rossznak látja a kilátásokat, mert a magyar kormány elsőrendű célja a GDP-növekedés előmozdítása, aminek a magas kamatok nem kedveznek. A befektetések nem fognak növekedni, a fogyasztás is lefékeződik, és így hamarosan megindul a nyomás a jegybankra a kamatok csökkentése érdekében. Magyarországon a kormánynak nagyobb a befolyása a monetáris politikára, mint Lengyelországban. Ezért további hirtelen fordulatokra lehet számítani a pénzpolitikában, és a forint a közeljövőben nem fog erősödni – vélte a lengyel közgazdász.
