Mihail Kaszjanov a hétvégén kifejtette: “nem hiszi, hogy a lépés ilyen vagy olyan hatalmi struktúra nyomására történt volna”. Kaszjanov magánrészvényesek tudatos akcióját látta a 11 milliárd dolláros fúzió leállításában, bár megvallotta, hogy nem ismeri az indítékokat – írta a RIA Novosztyi. Leonyid Nyevzlin, a Jukosz egyik főrészvényese – aki Izraelbe menekült, miután Mihail Hodorkovszkijt, az óriáscég azóta lemondott elnökét október 25-én adócsalás miatt letartóztatták – orosz újságíróknak adott telefoninterjújában élt a gyanúperrel, hogy a Kreml befolyást gyakorolt a Szibnyeftre.
A Szibnyeft pénteken jelentette be a Jukosszal folyamatban lévő frigyének felfüggesztését, közvetlenül a részvényesek ülése előtt, amelyen az új cég felépítését kellett volna jóváhagyni. A Sunday Telegraph szerint Roman Abramovics, a Szibnyeft főtulajdonosa néhány nappal a döntés előtt találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Abramovics felvetette, hogy változtassák meg az egyesült vállalat vezetőségét, és Putyinnak tetszett az ötlet – értesült a brit lap a két cég menedzsereitől.
Hodorkovszkij vád alá helyezése után az amerikai állampolgárságú Simon Kukest nevezték ki a Jukosz élére. Abramovics, aki 25 százalékos hányadot őrzött meg a fuzionáló cégben, állítólag saját partnerét, Eugen (Jevgenyij) Svidlert próbálta a Jukosz-Szibnyeft élére állítani. Nyevzlin borúsan látta a fúzió felélesztésének esélyeit. Mindamellett az egyesülést visszacsinálni is felettébb nehéz. Bár a részvényesek pénteki ülésén elvetették az új vállalati szabályzat és igazgatótanács jóváhagyását, a két cég október eleje óta gyakorlatilag egybekelt.
A Szibnyeft alkalmazottainak a Jukoszba való átvételét januárra kellene befejezni. Abramovics 3 milliárd dollárt már készpénzben megkapott, megszilárdítva 92 százalékos részesedését a Szibnyeftben. Ha az egyesülés befejezése a Szibnyeft hibájából meghiúsul, akkor egymilliárd dollár büntetést kell fizetnie – írta a The Financial Times.
