Az elemzés hangsúlyozza, hogy a kivitel a nyári hónapoktól élénkül, az import azonban gyorsabban emelkedik az exportnál. Egyaránt nő a fogyasztási és a beruházási célú, valamint az energia-behozatal. Az üzleti szektor beruházásainak élénkülését kedvezőnek nevezik az előrejelzés készítői. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg az áruforgalminál is kissé nagyobb mértékben romlik, a deficit várhatóan meghaladja a GDP 6 százalékát.
A beáramló működőtőke a privatizációs bevételek következtében lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, kiugró lesz azonban a tőkeexport is. Az ország nettó külföldi adóssága emelkedik – teszik hozzá. Az infláció a nyár óta, a korábban feltételezettnél lassabban, de ismét emelkedik. Az elmúlt három évben elhalasztott központi árnövelések, a gyors béremelés, a költségvetési túlköltés és a forint leértékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex idén 4,6 százalék körül alakul, de az év végén az infláció ennél magasabb, mintegy 5,2 százalék lesz, és tovább emelkedik – vélik a kutatók. Az előrejelzés szerint a reálkeresetek az idén 10 százalék körül nőnek.
Az ipari termelés csaknem fél éve hónapról hónapra gyorsul, rendelésállománya is kedvező. Az első kilenc hónapban az ipari export mintegy 8 százalékkal, belföldi értékesítése fél százalékkal emelkedett. Idén csak a bőr- és cipőipar termelése nem nőtt. Az építőipar elmaradása a tavalyi – kiugróan magas – szinttől folyamatosan mérséklődik. A kutatók kiemelik, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma, a szobakihasználtság és a szállásdíj-bevétel egyaránt csökkent, ezen belül azonban a belföldieké növekedett. A gyors jövedelem-gyarapodás nyomán erőteljesen bővül a kiskereskedelmi forgalom. Az új gépjárműeladások növekedési üteme mintegy másfélszerese a kiskereskedelmének. Az idén háromnegyed év alatt 15400 új lakást vettek használatba, 2 százalékkal kevesebbet mint tavaly, de az építési engedélyek száma jelentősen tovább nőtt.
