A bankfelügyelet döntése értelmében több külföldi bank működhet az országban, és a négy nagy állami pénzintézet közül egyet vagy kettőt bevonnak a reformba. A lépesekre azután kerül sor, hogy a bankszektor legalább 240 milliárd dollárnak megfelelő behajthatatlan hitel alatt görnyed.
A rossz hitelek aránya a négy vezető kínai banknál 22 százalék körül van, néhány külföldi elemző azonban nem tartja kizártnak a 40-50 százalékos arányt sem. A bankreform létfontosságú az ország 8 százalék körüli gazdasági növekedésének fenntartásához és esetleg a jüan lebegtetéséhez – mondta a bankfelügyelet elnöke.
Az állami pénzintézetek nyakló nélkül hiteleztek a gazdaságtalanul működő állami vállalatoknak, gyakran kormányzati nyomásra, nem pedig részletes hitelelemzés alapján. A reformmal Kínában megkönnyítik, hogy külföldi pénzintézetek bankfiókokat nyissanak a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában.
A külföldi bankok az eddigi 600 millió jüan (60 millió euró) helyett 500 millió jüan tőkével nyithatnak bankfiókot Kínában. Ezen túlmenően külföldi befektetők egyenként legföljebb 20 százalékos részesedést szerezhetnek kínai pénzintézetben. Eddig 15 százalék volt a felső határ. Az eddigi kilencről 13-ra emelték azoknak a kínai városoknak a számát, ahol külföldi bankok működhetnek.
A Kínában működő 62 külföldi bank teljes vagyona a piac 1,4 százalékát teszi ki. A külföldi pénzintézetek a devizahitel-piac 13 százalékát mondhatják magukénak. Egyes elemzők szerint Kína lakossági bankpiaca a harmadik legnagyobb lesz Ázsiában Japán és Dél-Korea után az évtized végére. Az Egyesült Államok és más országok is igyekeznek nyomást gyakorolni Kínára, hogy nyissa szélesebbre piacát a külföldi verseny előtt, és tartsa be két évvel ezelőtti, a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásakor tett ígéreteit.
