A Monetáris Tanács azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat pénteki rendkívüli ülésén.
A Pénzügyminisztérium egyetért a jegybank drasztikus lépésével. László Csaba pénzügyminiszter szerint sem a magyar gazdaság fundamentumai, sem kilátásai – különös tekintettel a 2004-es költségvetés már elfogadott sarokszámaira – nem indokolják a forint árfolyamának gyengeségét.
László szerint a közelmúltban mind a forint-, mind a devizapiacon számottevő volatilitás volt megfigyelhető, jelentős hozamemelkedés, illetve forintleértékelődés kíséretében; a kiváltó okok között azonban elsősorban a külpiaci, fertőzéses jellegű tényezők álltak, a folyamatok a gazdaság fundamentális helyzetével nem hozhatók összefüggésbe. A makrogazdasági folyamatok és politikák tekintetében több számottevő egyensúlyjavító döntés született, a fiskális politika jelentősen szigorodott, a jövedelemkiáramlás a termelékenységtől elmaradó dinamikát mutat.
A kabinet támogatja a jegybankot abban a törekvésében, hogy a spekulációs okokra visszavezethető forintgyengülésnek rövid távú, akár drasztikus lépésekkel is elejét vegye – áll a PM által kiadott közleményben.
Járai: a 2005-ös inflációs cél az első
A forint elmúlt napokban bekövetkezett jelentős gyengülése mögött nemcsak rövid távú spekuláció állt, hanem strukturális okai voltak – indokolta Járai Zsigmond jegybank-elnök a 300 bázispontos alapkamat-emelést pénteki sajtótájékoztatóján. z MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank a 2005. évi inflációs célkitűzését tartotta elsődlegesen szem előtt, a négy százalék alatti célt csak magasabb kamatszinttel lehet elérni. Mint mondta, arra számítanak, hogy a fundamentumok javulnak a jövőben, egészségesebb szerkezetű lesz a gazdaság növekedése, élénkül a beruházás és csökken a folyó fizetési mérleg hiánya. A javuló gazdasági mutatók helyreállíthatják a piac bizalmát és ekkor a jegybank elnöke szerint csökkenhet a jelenleg ugyan magas, de nem példa nélküli kamatszint. A jegybank szerint az idén az önkormányzatokkal együtt 6 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány várható, ami jövőre egy százalékponttal mérséklődhet. Járai Zsigmond azt mondta: ma még el lehet érni az euró 2008-as bevezetését, amihez szigorú fiskális politikára van szükség.
A Monetáris Tanács a lépést azzal indokolta, hogy az elmúlt hetekben a forintárfolyam számottevő mértékben gyengült, az állampapír-hozamok pedig jelentősen emelkedtek. Mindez a Monetáris Tanács szerint azt jelzi, hogy az államháztartás magas hiánya és a gyors lakossági hitelexpanzió miatt a külföldi befektetők csak drágábban hajlandók a túlköltekezéshez forrást biztosítani.
A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást, a jegybank arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja.
A közlemény szerint az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja: a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani.
Az MNB előrejelzései szerint jövőre jelentős mértékben csökken az ország külső finanszírozási igénye. Ebbe az irányba mutat, hogy a parlament által már elfogadott intézkedések hatására folytatódik a fiskális konszolidáció, a lakástámogatások szigorítása pedig várhatóan mérsékli a lakossági hitelexpanzió ütemét.
A külső konjunktúra élénkülésével nő a vállalati szektor külső forrásbevonása, így a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lesz, mint 2003-ban. Összességében az ideinél mintegy 700 millió euróval kevesebb portfóliótőke-beáramlásra lesz 2004-ben szükség a jegybank szerint.
A Monetáris Tanács megerősíti, hogy a hiány csökkentésére nem lehet megoldás az árfolyam leértékelődése, mivel ez az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.
Irányadó kamatok 2002-2003
A jegybanki alapkamat ilyen magasan az új kamatstruktúra 2002. júniusi kialakítása óta nem volt. Akkor a jegybanki alapkamatot 11,25 százalékos szinten határozták meg, s azóta 2003 közepéig folyamatosan mérséklődött.
Az irányadó kamat 2002-ben 11,25 százalékról 9,75 százalékra, majd a következő évben 8,50 százalékra csökkent. A jegybanki alapkamat legalacsonyabb szintjét az idén januárban érte el, amikor 6,5 százalék lett.
Januárban jelentős forint elleni spekuláció alakult ki, a befektetők arra számítottak, hogy a magyar valuta számottevő mértékben megerősödik, és emiatt fel kell értékelni, mégpedig a sáv eltolásával. Ez nem következett be, de az MNB januárban két lépésben csökkentette az alapkamatot 8,5 százalékról 7,5 százalékra, majd 6,5 százalékra.
A nyár közepén ezzel éppen ellenkező előjelű spekuláció hatására az MNB már nem kamatcsökkentésre, hanem kamatemelésre kényszerült. Ekkor szintén két lépésben, június 11-én 7,5 százalékra, majd június 19-én 9,5 százalékra emelte a kamatot.
Váratlannak nevezték a kamatemelés mértékét az MTI által megkérdezett gazdaságelemzők, rövid és hosszú távú hatását is kétségesnek tartották.
Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa egyenesen értelmetlen lépésnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank 300 bázispontos kamatemelét, de – mint mondta – ezek után valóban lehet majd aggódni a magyar gazdaság fundamentumai miatt, noha ezek a fundamentumok, ahogy azt az MNB állítja, nem adtak okot a kamatemelésre.
A kutató szerint a jövő évi 3,8 százalékos államháztartási hiány elfogadása után még akkor sem lehet beszélni a magyar gazdaság fundamentumainak romlásáról, ha a gazdasági növekedés élénkülése nyomán a fizetési mérleg romlik és a háztartások megtakarításai nem nőnek.
Neményi Judit – aki 2001-ig a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt – úgy véli, hogy drasztikus kamatemelés csak akkor lett volna indokolt, ha tőkemenekítésre utaló egyértelmű jelek vannak. “Mivel az Államadósság Kezelő Központ honlapján jelenleg csak a hétfői adatok láthatók, ebből a tőkemenekítés nem olvasható ki. Ha viszont az MNB észlelt tőkekimenekítést, akkor az szükségessé tehet a válságkezelés idején elfogadható kamatemelést, amelynek mértéke a mostaninál is jóval nagyobb lehet” – tette hozzá a Pénzügykutató főmunkatársa.
Véleménye szerint az MNB inflációs célkövető rendszerének hitelessége gyenge, s ennek egyik következménye az erősen kilengő forintárfolyam is.
A kamatemelést kommentálva a kutató úgy vélte: “nincs olyan ország, amely képes a jelenlegi gazdasági körülmények között 12,5 százalékos kamatot kitermelni”.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője váratlannak nevezte a lépést és hangsúlyozta, hogy annak mértékét semmiképpen nem árazta be a piac. Hozzátette: a kamatemelés ellentétes a jegybank korábbi verbális nyilatkozataival. “A kamatemelés kétélű fegyver az árfolyam alakulása szempontjából” – figyelmeztetett az elemző, hozzátéve, hogy bizalomvesztő hatása is lehet. Nem tartotta kizártnak azt sem, hogy ez megbonthatja a jegybank és a kormány közötti összhangot. Nyeste Orsolya szerint megvan annak a veszélye, hogy a forint erősödése a kamatemelés hatására csak átmeneti lesz.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője elmondta: a piac egy része arra számított, hogy a jegybank kivár. Hozzátette azonban, voltak olyan várakozások, amelyek jelentős mértékű kamatemelésre vonatkoztak. Vojnits Tamás hangsúlyozta, hogy a külföldiek kezében lévő jelentős mennyiségű állampapír-állomány nagymértékben leértékelődik a jegybank lépésével. Ugyanakkor pozitívnak nevezte, hogy az MNB nem engedte el a forintot, és védi középtávú célját.
A bankoknak komoly veszteségeket okozhat
A 3 százalékpontos jegybanki alapkamat-emelés híre rendkívüli, negatív meglepetésként érte a bankokat és általában a piacokat – mondta az Econewsnak Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. “Most próbáljuk részleteiben is megismerni a kialakult helyzetet, a piaci szereplők szándékait. Az első információk alapján úgy tűnik, a jegybanki intézkedés a bankoknak is komoly veszteségeket okozhat, amire nem lehetett előre felkészülni” – mondta Nyers.
Hozzátette: elképzelhető, hogy ez rövid távon megfogja a forintot és kiviszi a spekulációs feszültséget az árfolyamból. Hozzátette, hogy az árfolyam középtávú alakulása elsősorban a fundamentumokon múlik. “A Monetáris Tanács közleménye, azzal, hogy jelezte a hiány, illetve a finanszírozási igény várható csökkenését, kamatcsökkentés beárazását üzente a piacnak” – mondta.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője nem várt kamatemelést. Véleménye szerint a spekuláció ellen nem lehet hatásosan fellépni a kamatok emelésével. Az elemző hozzátette, hogy a Monetáris Tanács lépése kedvezőtlen esetben újabb spekulációt és további forinteladást is elindíthat. Ugyanakkor úgy vélte, hogy váratlan időpontja és mértéke miatt – ha 260 alá csökken a forintárfolyam – jól időzített lépés volt a kamatemelés.
Londoni vélemények szerint a jegybank pánikban cselekedett
Londoni elemzők szerint “kiérződik némi pánikhangulat” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki, 3,00 százalékpontos kamatemeléséből. Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez (CAI) bankcsoport londoni befektetési részlegének térségi elemzője – aki az államkötvény-aukció forintpiaci utóéletét kommentálva éppen előző nap figyelmeztetett egy azonnali jelentős kamatemelés kockázatára – pénteken az MTI-nek azt mondta: az a tény, hogy a kamatemelés bejelentése előtt nem sokkal az MNB elnöke egy interjúban még átmeneti jelenségnek nevezte a forint gyengeségét, jelzi, hogy a jegybankot “a piaci mozgások lökdösik”.
Slater szerint mindez “kölcsönöz valamelyes pánikszagot” a bejelentett intézkedésnek. Arra a kérdésre, hogy szerinte az MNB ezúttal miért nem ismét az államkötvény-piaci intervencióhoz folyamodott a kötvényhozamok csökkentése és a forint erősítése végett, a CAI londoni feltörekvő piaci elemzője azt mondta: az adósságpiaci beavatkozás nem volt túl hasznos, mert azt üzente a piacnak, hogy a bank vonakodik hozzányúlni a kamatokhoz, ami pedig a szokásos eszköz árfolyamgyengüléssel jellemzett helyzetekben. Ez valószínűleg arra késztette a piaci szereplőket, hogy még erősebben spekuláljanak a forint ellen, vagyis nem kizárt, hogy a kötvénypiaci intervenció fordítva sült el – mondta Slater.
Arra a kérdésre, hogy a magas kamat nem fojthatja-e meg a növekedést, ahogy lengyel kormányvélemények szerint a lengyel jegybank kamatpolitikája is tette Lengyelországban, az elemző azt mondta: ennek csak akkor van meg a veszélye, ha a magas kamat nagyon megerősíti a forintot, ami nem valószínű. Lengyelországban a kamatszigor idején drámaian erősödött a zloty, aminek óriási hatása volt a reálgazdaságra – mondta. Magyarországon a fő kockázat az, hogy esetleg még tovább kell emelni a kamatot, mert nem érkezik elég tőke a folyómérleg-hiány finanszírozására, a kormány pedig nemigen segít költségvetési oldalról a belső kereslet visszafogásával – mondta CAI elemzője.
A Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltsége (DrKW) által a pénteki magyarországi meredek kamatemelés után kiadott részletes kommentár szerint a szigorítás minden eddigi idei pénzügypolitikai döntésnél következetesebben felel meg az MNB pénzügypolitikai céljainak, köztük a 250-260 forintos euróárfolyamsáv tartásának.
A DrKW szerint ennek megállapítása azonban nem jelenti azt, hogy a Dresdner jó ötletnek tartja a szűkebb sáv fenntartását. A kommentár szerint a kijelölt hivatalos ingadozási sávon belüli szűkebb folyosóval, amelynek ráadásul a központi árfolyamparitása nem egyezik meg a teljes sávéval, az MNB csak összezavarta a piacot annak megítélésében, hogy a jegybank melyiket is tekinti a tényleges középparitásnak.
A DrKW szerint a megoldás az lenne, hogy a 250-260 forintos sávot a nemzeti bank felszámolja, a forintot hagyják gyengülni, az ebből eredő inflációs nyomást kamatemeléssel, a megnövekedett kamatköltségeket pedig a költségvetési kiadások visszafogásával ellensúlyozzák.
A Dresdner elemzői szerint jó oka volt annak, hogy az MNB eddig nem nyúlt a kamatszinthez, a pénteki 3,00 százalékpontos emelés ugyanis jövőre valószínűleg 60 milliárd forintos újabb terhet ró a költségvetésre. Ez vagy azt jelenti, hogy a kormány – csakúgy, mint 2003-ban – jövőre is túlszalad a deficitcélon, vagy azt, hogy jelentősen csökkenti a nem kamatjellegű kiadásokat.
Ez utóbbi azonban nem nagyon valószínű, vagyis a költségvetési politika a jelek szerint ismét túl laza lesz ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen a pénzügypolitikai szigorral. E belső következetlenség miatt jó eséllyel a kamatemelés után is ki fog újulni a 250-260 forintos sávra nehezedő nyomás, és ezért is kellene ezzel a belső sávval felhagyni – áll a Dresdner pénteki londoni elemzésében.
• Olvassa el elemzésünket is: Kamatemelés – válság és kapkodás? >>
