Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára rámutatott: noha a magyarországi uniós tejkvóta évi kétmilliárd liter, és jelenleg hozzávetőleg 1,75 milliárd liter körüli mennyiséget termelnek az országban, a csatlakozás utáni változásokra a termelők, főként a tőkehiány miatt, nem tudtak felkészülni.
Megítélése szerint még az a mindössze néhány százra tehető nagyüzem egy része sem volt képes a maradéktalan felkészülésre, amelyek összességében a Magyarországon megtermelt tej 80 százalékát állítják elő.
A MOSZ titkára az MTI-nek elmondta: a gondot részint az a változás okozza, hogy az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek döntése szerint megnövekedik a versenykényszer, megszüntették az irányárat és csökkentették a szubvenciós árakat, amitől a csatlakozást követően Magyarország sem tudja függetleníteni magát.
A csatlakozás után nem tartható fenn a nem belföldi fogyasztású tej külföldre szállításának, külföldi feldolgozásának állami támogatása, az intervenciós árat pedig 2004-től kezdve évente 7 százalékkal, a tejpor intervenciós árát pedig 5 százalékkal kell csökkenteni.
Kiemelte: nagyon súlyos helyzet alakul majd ki egyes tejtermelő térségekben, hiszen a kisüzemek szinte egészére jellemző, hogy tőkehiány miatt nem tudtak hatékonyságnövelő beruházásokba kezdeni, illetve hiányoznak náluk a tejágazatra szigorúan előírt uniós környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírások technikai feltételei is.
Kállai Imre, a tejankétot rendező Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség főtanácsosa azt hangsúlyozta: a tejtermelőknek minden lehetséges támogatási formát meg kell szerezniük, hogy megpróbáljanak talpon maradni.
Kállai Imre az MTI-nek elmondta: a kistermelői körben a legsúlyosabb gondot az jelenti, hogy noha a kisüzemben fejt tej minősége is többnyire kifogástalan, a kisüzemek nem tudják megőrizni a minőséget. Nem csak a kistermelőknél nincsenek a tej hűtésére alkalmas berendezések, de a tejgyűjtők, tejcsarnokok többsége sem felel meg az uniós élelmiszerhigiéniai előírásoknak.
Hozzátette: már megkezdődött a szarvasmarhák tömeges levágása, amit az is jelez, hogy az elmúlt egy-két hónap alatt kilónként negyven forinttal esett a hízó bika ára. Szatmári Ferenc, a tassi Dózsa MG Részvénytársaság vezérigazgatója, egyben a Tej Terméktanács árbizottságának tagja az MTI-nek elmondta: literenként legalább 85 forintot kellene kapniuk a tejtermelőknek ahhoz, hogy önköltségen maradjanak.
Miközben a felvásárlók jelenleg 72 forint körüli literenkénti árat fizetnek, továbbá 6,70 forint körül van a különböző címen kapott árkiegészítés, a termelőknek literenként 8 forint körüli összeget kell fizetniük intervenciós hozzájárulásként, tehát legfeljebb 70 forint marad náluk. Mint mondta: tudomása szerint naponta 30-40 darabbal csökken a tehénlétszám, az év elején még 237 ezer fejőstehén volt Magyarországon, szeptember végére már 11 ezerrel kevesebb.
Szólt arról is: rendkívül súlyos gondot okoz, hogy Magyarországon már “óriási mértéket öltött a tejhamisítás”. Véleménye szerint senki sem tudja megbecsülni, hogy milyen mennyiségű “tejimitátumok” jelennek meg a boltokban a tejtermékek mellett, és senki nem tudja megbecsülni, hogy jelenleg mennyi szlovák, ukrán, lengyel, osztrák, német tej kerül be Magyarországra, részint a multinacionális áruházláncok révén.
Kitért arra is: miután Olaszországban és Ausztriában literenként 101-103 forintnak megfelelő összeget kapnak a tejért a termelők, szemben a magyar felvásárlók által emlegetett 60 forint körüli szlovákiai árral, Dél-Magyarországon már megjelentek olasz felvásárlók az ottani tejtermelőknél 85-88 forintot kínálva a megbízhatóan jó minőségű nagyüzemi tejért.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
