Belföld

A kamatemelés után 265 forint körül az euró árfolyama

admin
admin

2003. 11. 28. 16:01

Pénteken délután a forint 6,22 százalékon állt a sáv erős oldalán a bankközi devizapiacon, ami 44 bázispontos gyengülést jelent a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés bejelentése után elért 6,68 százalékhoz képest.

A bankközi pénzpiacon pénteken délután 4 óra után erősödött a forint, 263,00/50 forinton állt az euró 40 perccel a hivatalos zárás után. Záráskor az euró 264,70/90 forintos értéket mutatott.

A kereskedők beszámolója szerint olyan tranzakció is volt, amelyen 262,50 forintos értéken kereskedtek euróval. Az MNB devizapiaci részvételéről nem tudnak a kereskedők – közölték az Econews érdeklődésére, és hozzátették, hogy a jegybank intervenciója igencsak valószínűtlen, habár kizárni nem lehet.

Pénteken reggel a hivatalos kereskedés megkezdése, illetve a jegybanki kamatdöntés előtt a forint 4,73 százalékig süllyedt a sáv erős oldalán, míg csütörtökön késő este 5,71 százalékos pozíciót foglalt el.

Az euróval délután 264,70/90 forinton kereskedtek, több mint egy forinttal feljebb a kilenc órakor bejelentett jegybanki kamatemelést követő 263,50 forintos kurzusnál. Közvetlenül a Monetáris Tanács ülése előtt 269 forint körüli szintre kúszott fel az uniós valuta jegyzése a csütörtök esti 266,10/40 forintról.

Főleg a délelőtt első felében ideges hangulat uralkodott a piacon, az árfolyamok pedig a kamatdöntés után 6,06-6,68 százalék között ingadoztak. A nem várt időzítésű és mértékű kamatemelés az alapkamatot és a kéthetes jegybanki betéti kamatot 12,50 százalékra vitte fel.

Nagy várakozás előzte meg a tíz órára összehívott jegybanki sajtótájékoztatót, mondták kereskedők, de az ott elhangzottak nem bizonyultak elég meggyőzőnek ahhoz, hogy a forint erősödni kezdjen. Így a kamatemelés megállította ugyan a forint gyengülését, de számottevő erősödését egyelőre nem tudta előidézni. A délelőtt második felétől tartósan 264-265 forint között ingadozó euró kurzusra sem volt példa július vége óta a budapesti bankközi piacon.

A jövő héten sem várnak 264-267 forintnál alacsonyabb euró kurzust a kereskedők, mivel friss makrogazdasági adatok híján az árfolyamok alakulását jobbára a külföldi spekulációk irányítják majd – vélik a piacon.

A dollár csak azért gyengült a budapesti piacon, mert az euróval szemben történelmi mélypontra, 1,20 dollárcentre süllyedt. A délután jegyzett 220,36/64 forintos dollárár több mint három forinttal volt gyengébb a csütörtökön 17 órakor jegyzett 223,50/223,80 forintos árfolyamnál.

A forintpiacon az overnight kamatok a tartalékolási periódust a megemelt jegybanki overnight betéti kamat szintjén, 11,50 százalékon zárták a bankok. A hosszabb lejáratokon viszont óvatosságból továbbra is magas kamatokra jegyeznek árakat, üzleteket azonban nemigen kötnek. Az egy hónapos üzletekre 150 bázisponttal a csütörtök esti jegyzés felett, 13,50 százalékon, az egyévesekre pedig 12,50 százalék körüli kamatot (165 bázisponttal magasabbat) jegyeztek árakat. Kereskedők megjegyzik, hogy az egy hónapos jegyzések számolnak egy esetleges további kamatemeléssel is.

Délelőtt teljesen befagyott az állampapírpiac, a délután született néhány üzletben külföldiek a hosszabb lejártakon vásároltak, a rövidebbeken eladtak. A 2006/G államkötvényre 11,50/40 százalékon születtek üzletek, jelentősen magasabban a csütörtöki 10,85 százalékos hozamszintnél. A 2008/C-re 10,60/50 százalékon (előző nap: 10,10), a 2013/D-re 9,10/9,00 százalékon a 2014/C-re 8,60/80 (előző: 8,75) százalékon kötöttek üzleteket a másodpiacon. Az egy évnél rövidebb lejáratokon viszont 12 százalék feletti hozamszint alakult ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.