A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) üzleti eredményein nem hagyott nyomott a K&H Equitiesnél kipattant brókerbotrány. A bank és a csoport más érdekeltségei is kiemelkedő eredménybővülésről adhattak számot az év első kilenc hónapjában, az ügyfelek bizalma a bankcsoport egészét illetően láthatóan nem csappant meg. A szép számok fényét ugyanakkor erősen halványítja a Damoklész kardjaként lebegő kártérítési kötelezettség, ami a brókercég 70 ügyfelének vitatott követeléséből ered. A jogos igények, ekképp a magyar és belga tulajdonosok veszteségének számszerűsítése is még várat magára.
Remekeltek a leánycégek
A bankcsoporton belül kiemelkedően teljesített a K&H Lízingcsoport és a K&H Alapkezelő is. A lízingcég 74,2 milliárd forintnyi kihelyezésével, 80 ezer szerződésével a második a piacon, miközben az alapkezelő 91,6 milliárd forintos állományával, 8,3 százalékos piaci részesedéssel a harmadik legerősebb szereplő. Az alapkezelő állománya különösen dinamikusan növekszik (nagy részben köszönhetően az egymás után piacra dobott garantált hozamú alapoknak): az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 46 százalékos növekedéssel büszkélkedhet.
A magyar banki trendekkel párhuzamosan a K&H bank növekedésének motorja a lakossági hitelezés és a lízingpiac bővülése volt – derüli ki a bank szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen John Hollows megbízott vezérigazgató távollétében Bába Ágnes, a bank ügyvezető igazgatója ismertette a számokat.
A bank adózás utáni eredménye 12,7 milliárd forint lett, amely 52 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Az eredmény csak az elmúlt negyedévet vizsgálva is erőteljesen növekedett: a teljes kilenchavi 15 milliárd forintotmeghaladó adózatlan profit csaknem 40 százaléka a júliustól szeptemberig tartó időszakban termelődött meg. A jövedelmezőség (ROE) 19 százalék körül alakult, a bank mérlegfőösszege 15 százalékkal 1,371 milliárd forintra nőtt. Bába Ágnes elmondta: úgy tudták a működési bevételeiket 11,6 százalékkal, 60,664 milliárd forintra növelni, hogy közben a költségek csak 2,2 százalékkal, 43,664 milliárd forintra nőttek.
A jövedelmezőséget a 11 százalékkal bővülő kamat- és jutalékeredmény, ezen belül is a bankkártyaforgalomhoz kapcsolt jutalékok 14 százalékos növekedése, illetve a befektetési szolgáltatásokhoz és hitelekhez kapcsolódó jutalékok közel 50 százalékos megugrása alapozta meg.
A céltartalék lehúzta volna a nyereséget
A harmadik negyedéves eredmény egyik legvitatottabb eleme, hogy a bank nem képzett céltartalékot a K&H Equities várható kárkifizetései után, annak ellenére, hogy anyabankja, a belga KBC Bank 20 millió eurót (5,2 milliárd forintnak megfelelő céltartalékot) különített el könyveiben. Bába Ágnes indoklása szerint, ameddig a veszteséget nem lehet számszerűsíteni, addig a könyvvizsgálóval, az Ernst & Younggal egyetértésben nem képeznek céltartalékot.
Az igazán vitás 70 ügyfélszámla esetében még csak a kölcsönös álláspontok ismertetéséig jutottak – mondta az ügyvezető igazgató -, megállapodás még egyik ügyféllel sem történt. Ameddig ezek a számlaegyeztetések nem zajlanak le, addig sem a K&H Bank, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem engedi vissza a brókercéget a piacra, hiszen nem ismert az okozott veszteség mértéke, s az, hogy ezt milyen módon rendezik a tulajdonosok.
Mindazonáltal a bank továbbra is határozottan fenntartja azon álláspontját, hogy az Equities az ügy lezárultát követően visszatér a tőzsdére, és mindent megtesz majd ügyfelei bizalmának visszaszerzéséért – hangsúlyozta Bába Ágnes.
