A magyar diplomácia sikerét jelentő fejleményt hivatalosan szerdán jelentik be Rómában – írja a lap, amikor Kovács László külügyminiszter felkeresi itáliai kollégáját, Franco Frattinit.
A kedden e-mailen elküldött alkotmánytervezet magában foglalja az EU eddigi közös vívmányait, a mai és a leendő tagok által az unió alaptörvényébe foglalandónak tartott értékeket, valamint azokat a javaslatokat, amelyekkel a soros elnökség közelíteni kívánja az álláspontokat.
Az alkotmányos szerződéssel kapcsolatban még fennmaradt nézetkülönbségeket az EU-külügyminiszterek november 28-29-i, nápolyi találkozójukon próbálják majd áthidalni, de ha ez ott nem sikerül, a nagy kiegyezés a december 12-13-i EU-csúcsra marad.
Franco Frattini tegnap Brüsszelben kijelentette: a tervezet két vitatott pontban (a lakosságarány szerint súlyozott szavazati rendszer és az Európai Bizottság összetétele) nem tartalmaz javaslatokat, csupán a kialakult álláspontokat rögzíti. E kérdésekben az EU-csúcs hivatott dönteni.
Ugyancsak a csütörtökön egyébként Medgyessy Péter magyar és Leszek Miller lengyel miniszterelnök varsói találkozóján megállapodott arról, hogy Magyarország elfogadja a Nizzai Szerződésben rögzített tanácsi szavazati rendszer megőrzését, ezért cserébe Lengyelország sem akadályozza hazánkat abban a törekvésében, hogy az uniós alkotmányban jelenítsék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmét.
Varsó a legújabb állomása annak a diplomáciai hadjáratnak, amit a magyar kormány folytat azért, hogy biztosítsa: az uniós alkotmányba bekerüljön a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó javaslata.
Mint ismeretes, Lettország, Szlovákia, Spanyolország és Franciaország még mindig határozottan elveti ezt az elképzelést – írja a témában a Bruxinfo.
