Nem hozott meglepő eredményt a jövő évi költségvetés országgyűlési szavazása. A kedd reggel kezdődő és kevéssel este 11 óra előtt véget ért szavazás során többezer módosító indítványról döntöttek a honatyák, és kizárólag azt az 500-at fogadták el, amelyeket a kormány támogatott. Ehhez mintegy 1500-szor kellett „helyesen” megnyomni a szavazógombot, amihez a betanított „előkiabálók” segítették a képviselőket az egyes frakciókban. Az előirányzotthoz képest végül nőttek a kiadások, és csökkentek a bevételek, de a Pénzügyminisztérium (PM) szerint a GDP-arányos államháztartási hiány maradt a bűvös 3,8 százalékon.
Egyensúly vagy növekedés?
László Csaba miniszteri zárszavában hangsúlyozta: a kormány a realitásokat elfogadva nem a GDP maximalizálására, hanem a feltételek javítására törekszik annak érdekében, hogy a vállalkozások számára a bekövetkező fellendülés megfelelő lehetőséget biztosítson. Hozzátette: a magyar kormány világos és egyszerű gazdaságpolitikájú stratégiát választott, melynek révén az államháztartási hiány mérséklésével, az infrastrukturális beruházások felfuttatásával és a vállalkozások környezetének javításával növeli a versenyképességet. Ez a gazdaságpolitika nem jelenti azt, hogy a kormány az egyensúly megteremtésének keretein belül ne törekedne a növekedés fenntartására. Azt jelenti csupán, hogy a kormány mindent megtesz a megromlott egyensúlyi helyzet javítására, emellett a jövőt is szolgáló beruházásokon és nem a fogyasztás erőteljes növelésén keresztül próbál a GDP növekedési ütemére hatni – mondta a pénzügyi tárca vezetője.
A központi költségvetés fő számait 195 igen szavazattal, 164 ellenében fogadta el az Országgyűlés. Eszerint a 2004. évi bevételi főösszeg 5481,5 milliárd, a kiadási főösszeg 6132,4 milliárd, a hiány pedig 650,9 milliárd forint lett. A büdzsé eredeti előterjesztése 5484,4 milliárdos bevételi, 6092,9 milliárdos kiadási főösszeggel és 608,5 milliárd forintos hiánnyal számolt.
A megszavazott módosítások nyomán tehát pénzforgalmi (GFS) szemléletben az eredeti tervekhez képest a központi költségvetés jövő évi kiadásai 39,470 milliárd forinttal emelkednek, bevételei pedig 2,937 milliárd forinttal csökkennek. Az államháztartás egészében, pénzforgalmi szemléletben a kiadások 42,4 milliárd forinttal emelkednek, a bevételek pedig 8,1 milliárd forinttal csökkennek.
Noha az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az államháztartási hiány összességében több mint 50 milliárd forinttal 4,6 százalékosra nőtt az eredeti előterjesztéshez képest, a Pénzügyminisztérium közleménye szerint az európai uniós számbavételi rendszer szerint számított államháztartási hiány nem változott, maradt 3,8 százalékos, ahogyan azt eredetileg is tervezték. A vita most újra megnyílik, de ezután már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat érintheti.
Az önkormányzatok sorsa
A költségvetési vita központi kérdése volt az önkormányzatok finanszírozása. Az ellenzék gyakran hangoztatta, hogy nem jut elég pénz az önkormányzatoknak. Az elfogadott módosítások nyomán végül 44,8 milliárd forinttal, 10,6 százalékkal kapnak többet az eredetileg javasoltnál. Ennek jelentős részét oktatási és szociális célokra kell fordítaniuk, 16,5 milliárd forint fordítható bérekre, de további mintegy 5 milliárd forint szabad felhasználású forrás keletkezik a településeken, ami ugyancsak képezheti a béremelések fedezetét.
Lesz központi normatív támogatás a helyi tömegközlekedésre, a lakhatással kapcsolatos segélyezésre, azaz az energiaár-emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut. Az eredeti tervekhez képest 5 milliárd forinttal több jut az adóerőképesség-mutató egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, 2 milliárddal emelkedik a fővárosi földutak aszfaltozására fordítható összeg és 1 milliárd forinttal több jut a községek általános támogatására. A rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetését kiterjesztik a bölcsődékre.
Az Országgyűlés elfogadta azt a kormány által támogatott módosítást is, amely 10-ről 5 milliárd forintra csökkenti a helyi önkormányzatok európai uniós pályázatainak saját részét kiegészítő támogatás keretet. A kormány megítélése szerint ez nem okoz gondot a támogatások lehívásánál, mert a módosítások által juttatott többletforrásokkal az önkormányzatok pozíciója javult. A saját rész kiegészítésére szóló előirányzat felülről nyitott, ezért ha a megszavazott 5 milliárd forintnál nagyobb támogatási igény keletkezik 2004-ben, akkor az a központi költségvetésből finanszírozható.
Szociális intézkedések
Az eredeti kormányjavaslattal ellentétben 70 százalékos marad a táppénz, és a munkaviszony megszűnése utáni, eddig 180 napos táppénzjogosultság sem 30 napra csökken, hanem 90-re. Az özvegyi nyugdíj jövő novembertől újabb 20 százalékkal nő, eléri az elhunyt házastárs nyugdíjának 30 százalékát.
Kiterjesztették a lakásfenntartási támogatás rendszerét: normatív alapon illeti meg a támogatás azokat a családokat, ahol a háztartás egy főre eső havi jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 150 százalékát, feltéve, ha a lakásfenntartási kiadások meghaladják az összjövedelem 25, illetve 30 százalékát. A támogatás minimális összege havi ezer forintról 2500 forintra emelkedne.
A minisztériumok és más állami hatóságok személyi költségeire 25 milliárddal kevesebb jut majd, és 16 milliárddal kevesebbet költhetnek dologi kiadásokra. Van néhány kivétel is: pluszpénzhez jut a földművelési tárca az uniós agrárjogszabályok átvételéhez, az adóhivatal informatikai fejlesztéshez, 3 és fél milliárddal többet fordíthat dologi kiadásokra a rendőrség, és 9 milliárddal emelték a területfejlesztésre szánt összeget. Szokatlan módon néhány olyan ellenzéki indítványt is támogatott a kormány és az Országgyűlés, amelyek például a miniszterelnökség és az EU Kommunikációs Közalapítvány költségvetését csökkentették.
A bíróságok és az ügyészség most először terjeszthették elő saját büdzsé-tervezetüket úgy, hogy a kormány ezt nem változtathatta meg, de képviselői módosítások révén mégis azt a mintegy 8 milliárddal kisebb összeget fogják kapni, amelyet a kormány reálisnak tartott. Egyebek közt informatikai fejlesztésre jut kevesebb. A pénzt lakástámogatásra tették át.
A frekvencia-használati díjbevételből 3 milliárdos alapot hoznak létre a rászoruló vezetékes telefon-előfizetők szociális támogatására. Összesen 450 millió forinttal emelkedik az egyházak állami támogatása.
A közszolgálati médiumok szerkezeti átalakítására 10 milliárd forintot különítenek el, de az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot, hogy ennek elosztásáról és a felhasználás feltételeiről döntsön. Kétmilliárdot kapnak a színházak és más kulturális intézmények annak a veszteségnek a kompenzálására, hogy jövőre már csak saját bevételeik után igényelhetik vissza az áfát, a támogatások után nem.
