Belföld

Csökkenthető a magyar folyóhiány?

A mélyülő folyómérleg-hiány és a devizapiacon legutóbb tapasztalt "valamelyes turbulencia" ellenére továbbra is valószínű, hogy Magyarországon 2004-től elkezdődik az egyensúlytalanságok fokozatos, jóllehet a kormányzati tervekben szereplőnél lassabb korrekciója - áll a Standard and Poors,s Londonban kiadott országjelentésében, amely szerint az infláció csökkentése és a kitűzött időpontbeli valutauniós csatlakozás lesz a nehezebb feladat.

A nemzetközi hitelminősítő közölte: az idei év második felében zajló gazdasági folyamatok jórészt megfelelnek az S and P által kiadott korábbi előrejelzéseknek, és a középtávú költségvetési konszolidáció kilátása továbbra is alátámasztja a magyar szuverén küladósságra érvényben lévő A mínusz, elsőrendű, stabil kilátású befektetői besorolást.

Nemrégiben a másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings leminősítést valószínűsítő negatív kilátást adott ugyanilyen szintű magyar adósi besorolására, az ikerdeficit kezelhetősége feletti aggályaira hivatkozva.

A Standard and Poor,s pénteki előrejelzése szerint az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék értékének 6 százaléka körül lesz a tavalyi 9 százalék feletti szint után; 2004-ben 4,5 százalék lesz a hivatalosan kitűzött 3,8 százalék helyett, és 2006-ra 3 százalék “közelébe” süllyed tovább. A cég megjegyzi, hogy a kormány arra az évre 3 százalék alatti deficitet tervez.

A jelentés szerint valószínű, hogy a kiadáscsökkentés a tervezettnél fokozatosabban megy majd végbe a következő években. Az adósság/GDP ráta az idei évre várt 57,0 százalékról a cég szerint 2006-ig 55,5 százalékra csökken.

Az idei folyómérleg-deficitet a Standard and Poor,s a GDP-érték 6 százaléka fölé jósolja a tavalyi 4 százalék után, megjegyezve, hogy mivel a közvetlen külföldi befektetések beáramlása továbbra is gyenge, és eközben növekszik a kifelé irányuló működőtőke-befektetések értéke, a fizetési hiányt növekvő küladóssággal lehet csak finanszírozni.

Mindezzel együtt is az ország külső likviditási rátái nagyjából összhangban vannak az “A” kategóriába sorolt szuverén kibocsátókra jellemző középértékkel – áll a jelentésben. A Standard and Poor,s szerint a bruttó külső finanszírozási igény 2004-ben várhatóan a központi devizatartalék 124 százaléka lesz, jórészt azonos a tavalyi szinttel. Középtávon a tartalékok a bruttó külső finanszírozási igény 80 százalékát, a rövid lejáratú hitelállomány 200 százalékát fogják fedezni – teszik hozzá a Standard and Poor,s elemzői.

Az export és a működőtőke-beáramlás javuló kilátásai emellett a folyó hiány csökkenését valószínűsítik; a cég szerint a deficit 2006-ra a GDP 4 százalékára süllyed. Ugyancsak az export és a befektetések élénkülésétől várható a növekedés gyorsulása: az idei 2,9 százalék után a jelentés jövőre 3,2 százalékos, 2006-ra 4,0 százalékos növekedést jósol a magyar gazdaságban.

Az infláció csökkentése ugyanakkor a vártnál nehezebbnek bizonyulhat. A hitelminősítő szerint jövőre 6,0 százaléknál magasabb is lehet az éves átlagos infláció a 2003-ra várt 4,9 százalék után. A Standard and Poor,s 2006-ra várja az átlagos infláció 3,5 százalékosra csökkenését, megjegyezve: ez akkor lehetséges, ha a jövő évi kiugrás nem szűrődik át az inflációs várakozásokba és a bérkövetelésekbe.

A hitelminősítő mindezek alapján 2009-re teszi Magyarország valutauniós csatlakozási dátumát a hivatalosan kitűzött 2008-as időpont helyett.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik