A német kormánypárt, az SPD katonai szakértője, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, Reinhold Robbe új javaslattal állt elő a közel-keleti konfliktus rendezésére. Szerinte a macedóniai NATO-bevetéshez hasonló akció során a német hadsereg, a Bundeswehr szerepét is át kellene gondolni – mindezt a Spiegel Online internetes lapnak adott nyilatkozatában fejtette ki a befolyásos berlini politikus.
Támadás a jordán határon
Egy fegyveres férfi tüzet nyitott és öt turistát megsebesített szerdán az izraeli-jordániai határon, a dél-izraeli Eilat üdülőváros közelében – írja az MTI. A Jordániából Izraelbe behatolni szándékozó támadót az izraeliek lelőtték. Korábban az izraeli hadsereghez közelálló források két lelőtt terroristáról tettek említést. A támadó a határőrség illetékese szerint egy teherautó hátsó részén rejtőzött el a határhoz közeledve, majd felbukkant és tüzelni kezdett. Az incidens a Vörös-tenger partján fekvő Eilat és a jordániai Akaba között lévő egyik határátkelőnél történt. Az akciót egyelőre senki sem vállalta. A sebesültek közül többen egy dél-amerikai turistacsoport argentin és uruguayi állampolgárságú tagjai. A súlyos sebesült azonban egy izraeli nő. Jordánia és Izrael 1994-ben vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot. Azóta ritkák az ilyen határincidensek a két ország között. A legsúlyosabb eset 1997-ben történt, amikor egy jordániai katona Beit Sean izraeli város közelében hét izraeli iskolást ölt meg.
Robbe egyébként tagja a német-izraeli parlamenti csoportnak, ennek kapcsán is fejtette ki a véleményét a közel-keleti helyzetről. Az szerinte annyira rossz, hogy a konfliktusban résztvevő felek képtelenek maguktól megoldani.
Szerinte mindkét oldalnak katonai „kíséretre” van szüksége. Minthogy pedig az amerikai haderő Irakban és Afganisztánban van lekötve, csak a NATO erői jöhetnének számításba. Éppen ezért a NATO-nak Izraelbe kell mennie, attól függetlenül, hogy ez tetszik-e néhány embernek Németországban, vagy sem.
Konzervatív baloldali
Robbe egyébként a baloldali német kormánypárt, az SPD „konzervatív” irányzatához, a “seeheimi körhöz” tartozik a Spiegel szerint. A politikus azt sem zárta ki, hogy a feltételezett NATO-akcióban a Bundeswehr is részt vegyen. „A történelemre való tekintettel pontosan át kell gondolni, hogy egy ilyen bevetésben a Bundeswehr milyen szerepet játszhat” – jegyezte meg a védelmi bizottság elnöke. Mindenesetre megjegyzendő, hogy a német hadügyminiszter, Peter Struck a „seeheimiek” őszi tanácskozásán, egy hónappal ezelőtt kijelentette: a Bundeswehr soha nem vethető be Izrael területén.
A NATO-csapatok esetleges bevetésének ötlete a közel-keleti kérdés megoldására egyébként nem nevezhető újdonságnak. Már 2002 áprilisában felvetődött, hogy az észak-atlanti katonai szervezet nagyobb vállaljon szerepet az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában. Schröder német kancellár ugyanakkor már abban az időben is kifejtette, hogy csak ENSZ-felhatalmazás esetén avatkozhatnak be a szövetség erői, az esetleges akcióban való német részvételről pedig még csak vitába sem volt hajlandó bocsátkozni.
Feszült viszony
Az EU és Izrael közötti viszony hónapok óta mélypontján áll: az ok egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás, mely szerint az Európai Unió polgárainak 59 százaléka úgy vélekedik, hogy Izrael fenyegeti a világbékét. Az eredmények nyilvánosságra hozatala után óriási volt a felháborodás a közel-keleti országban, Brüsszelben pedig kínos magyarázkodás kezdődött a felmérés kapcsán.
Az európai politikusokat viszont Szilvan Salom (Silvan Shalom) izraeli külügyminiszter nyilatkozata háborította fel nemrégiben, az isztambuli véres terrormerényletek után. Azt mondta: az Európai Unió politikusai nyilatkozataikkal verbálisan a valódi terrort támogatják. Ezt az EU illetékesei hevesen visszautasították.
