Schlecht Csaba ellen csődbűntett és adócsalás miatt folyt eljárás a ’90-es évek közepén önmagát lopott útlevéllel igazoló ismeretlen vevőnek eladott, nem egy esetben adóságokkal terhelt 13 Fidesz közelinek tartott cég kapcsán. A BRFK az után vette elő a Schlecht-aktákat, hogy az akkori események egyik főszereplője, Weisz József a Népszabadságban elmondta: 1995-ben ő faxolta el Tasnádi Zsolt vállalkozónak Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének fotokópiáit. Az iratokból a BRFK arra a következetésre jutott, hogy Weisz állításainak tisztázására a nyomozás ismételt elrendelése esetén van lehetőség.
A Fővárosi Főügyészség részletesebb jogi és szakmai érveket vár, hogy miért tartja indokoltnak a nyomozó hatóság az eljárás újbóli elrendelését: ha a rendőrség meggyőzőbb érvekkel terjeszti elő javaslatát, a főügyészség nem zárkózik el a kérés teljesítésétől, ami ez esetben nem a nyomozás elrendelését jelenti, hanem azt, hogy továbbítja az ügyet a nyomozási bírónak. A nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról ugyanis már csak a nyomozási bíró dönthet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
