Európa egyik legnagyobb légitársasága kutatást végzett az áramszünet okozta károk felmérésére, majd erre támaszkodva megállapította: ha jegyeladó rendszerük világszinten egy hétre leállna, a cég becsődölne.
Ugyanezt a kérdést vizsgálva a HP kutatási részlege arra jutott, hogy egy légitársaság online jegyfoglaló rendszerének 60 perces üzemzavara 90 ezer dollár bevételkiesést okozna. Mindez csekély összeg egy tőzsdei “black outhoz” képest, e szegmensben egy órai áramkimaradás több millió dolláros mínusszal jár. 
Noha Budapest még nem váltott jegyet az áramszünet sújtotta nagyvárosok klubjába, a főváros erősáramú kábelezésének elavultsága semmiképp nem ad okot a bizakodásra. Holott az áramkimaradás komoly károkat okozhat, immár az otthoni PC-knél is.
Elavult hálózat – nagy rizikófaktor
Az áramellátás bizonytalansága több okra vezethető vissza. Az áramelosztó hálózatok elavultak, az energiaszektor liberalizálása után pedig a szolgáltatóknak nem maradt elegendő forrásuk arra, hogy a rendszereket korszerűsítsék. Rizikófaktor az időjárásban tapasztalt szélsőség is. Az elavult hálózatra kötött egyre nagyobb teljesítményű berendezések – így a nagy meleg miatt egész nyáron üzemben tartott légkondicionálók serege, a televíziók, mosógépek, porszívók egyidejű használata könnyen túlterhelheti a hálózatot.
A mikroszinten elszenvedett kár ilyenkor a kioldó biztosíték, rosszabb esetben a kábel szétégése a falban. Mindezért adott esetben a szomszéd lakásban dolgozó számítógép-felhasználó is meglakol, ha központi transzformátorról érkezik a tápellátás. Egy több ezer fős cégnél a nem mentett adatok elvesztése már komoly anyagi veszteséggel járhat. A közelmúltban történt londoni áramkimaradást követően az Infotech Research által végzett kutatás szerint az érintett vállalatok vezetőinek 13 százaléka úgy vélte, az áramszünet szerény becsléssel is 5 millió dollárba került a cégeknek.
“Amennyiben a gép operatív memóriájából nincs elmentve az adat a winchesterre, annak mi is csak bottal üthetjük a nyomát” – mondja Kürti Sándor, az adatmentéssel foglalkozó Kürt Informatikai Rt. vezérigazgatója. Az ilyen nem várt eseményekre kétféleképpen lehet felkészülni. “Be kell állítani az automatikus mentés funkciót, vagy szünetmentes tápegység üzemben tartásával kell átvészelni a kritikus időszakot” – javasolja a szakember.
Szünetmentes tápegységgel csökkenthető a kockázat
“Egy kisebb szünetmentes tápegység formára olyan, mint egy hosszabbító-elosztó” – ad útbaigazítást Bíró Viktor, az efféle eszközök fejlesztésére és gyártására specializálódott APC nevű cég magyarországi képviseletének vezetője. A pár ezer forintos berendezés feladata, hogy ha az áram minősége, mennyisége nem megfelelő vagy éppen nulla, akkor az eszköz pár percig tápellátást biztosítson. 
A nagyításhoz kattintson a képre!
gészen addig, amíg a rendszer biztonságosan elmenti az adatokat és a gép szakszerűen leáll. A kisebb, 10 géppel dolgozó cégek esetén minden kritikus eszköz mellé ilyet érdemes csatlakoztatni, de nem csak a PC-khez, hanem a routerekhez, switchekhez és hubokhoz is. A 10-50 gépes vállalatoknál olyan nagyobb szünetmentes tápegységek használata javasolt, amelyek teljesítménye legalább megfelel a védendő eszközök összteljesítményének, amihez további szünetmentes erősáramú kábelezés kiépítése ajánlott.
Azon cégek számára, amelyek nem engedhetnek meg maguknak hosszabb leállásokat – GSM szolgáltatók, bankok, benzinkutak, kórházak -, olyan eszközre van szükség, amely napokra el tudja látni a problémát. Itt nem csak szünetmentes áramforrások kerülnek bevetésre, hanem dízelgenerátorok is, amelyek az akkumulátorok lemerülését követően gázolajból állítanak elő áramot, netán napelem, esetleg vízi- vagy szélerőmű segítségével orvosolják a problémát.
Az áramingadozás is komoly veszélyeket rejt magában. A winchester írófejének kielégítő tápellátása a feltétele annak, hogy a merevlemezre a megfelelő adatok kerüljenek. Ha nincs kielégítő tápellátás, a fej “leesik”, és hibás szektorok keletkeznek a winchesteren, ami legalább akkora fejfájást okozhat, mint a teljes egészében eltűnt adatok.
