A Magyarországgal együtt csatlakozó kilenc ország munkaerőpiaca automatikusan megnyílik a magyar munkavállalók előtt, és bár még nem állapodtunk meg például Angliával, Írországgal, Hollandiával, Dániával és Svédországgal, várhatóan ezek az országok sem fognak elzárkózni a magyar munkavállalók fogadásától – mondta az államtitkár.
Hozzátette: feltételekhez köti a munkaerő szabad áramlását Ausztria és Németország, az utóbbi inkább a lengyel munkavállalók tömeges beáramlásától tart. Csizmár Gábor a liberalizált és a kontingentált munkaerőpiacok közé helyezte a dél-európai országokat – közöttük Görögországot és Spanyolországot -, ahol bizonyos átmenet után nyílhat meg teljesen a piac.
Az államtitkár elmondta: az Európai Unióban nem magas a munkaerő belső vándorlása, a munkavállalók mindössze négy százaléka tekinthető migránsnak. Az átlagos magyar munkavállaló nem tekinthető mobilnak, ugyanis a tapasztalatok szerint már a lakóhelytől 30-40 kilométerrel távolabbi munkavállalást is megfontolja.
A várakozások szerint a csatlakozást követően mintegy 100 ezer külföldi kíván munkát találni Magyarországon, és ennél 10-20 ezer fővel többen lesznek olyan magyar állampolgárok, akik a tagállamokban kívánnak dolgozni. “A megnyíló uniós piac legnagyobb nyertesei elsősorban azok a magyar fiatalok lesznek, akiknek egyebek mellett megfelelő szakképesítésük és nyelvtudásuk lesz” – szögezte le Csizmár Gábor.
A tárca államtitkára a sajtótájékoztatót megelőzően egy békéscsabai bevásárlóközpontban megnyitotta a Békés Megyei Munkaügyi Központ által immár hatodik alkalommal megrendezett pályaválasztási vásárt.
A háromnapos rendezvényről Nagy Ágnes, a munkaügyi központ igazgatója elmondta: az idei vásáron 39 középiskola, 21 egyetem és főiskola, 8 felnőttképző intézmény és 43 munkáltató mutatja be kínálatát a végzős általános és középiskolásoknak. Az igazgató várakozása szerint a három nap során közel hatezer diák látogat el a rendezvényre.
