Az Európai Űrkutatási Hivatallal (ESA) közösen kidolgozott stratégiai dokumentum foglalkozik az űrtechnológiák védelmi és biztonságpolitikai összefüggéseivel is, és egy sor ajánlást fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogyan válhat önállóvá Európa e területeken. “Ha Európa továbbfejleszti képességeit a műholdas távközlésben, a globális helyzet-meghatározásban és a Föld megfigyelésében, azzal fellendíti az e technológiákra épülő gyakorlati alkalmazásokat, és fontos társadalmi, gazdasági és kereskedelmi előnyökre tehet szert” – állapította meg a dokumentumot ismertető sajtóértekezletén Philippe Busquin, a bizottság kutatási kérdésekért felelős tagja.
Mindez fordítva is igaz: ha az EU nem fejleszti ki már most önálló űrkutatási politikáját, akkor vissza fog esni ezen a területen, ami súlyos következményekkel járna az ehhez kapcsolódó tevékenységekben érintett ágazatokra – figyelmeztetett a biztos. A Fehér Könyv, amelyet november 27-én terjesztenek a miniszterek tanácsa elé, javasolja az űrkutatásra és az űrtechnológiák fejlesztésére fordított kiadások növelését, és állást foglal amellett, hogy az unió másoktól függetlenül is képes legyen ezek kiaknázására. A bizottság által közölt adatok szerint az európai űrszektorban jelenleg mintegy kétezer vállalat érdekelt, és ezek körülbelül 30 ezer embert foglalkoztatnak.
A fejlesztésekre fordított állami és közösségi kiadások szintje azonban jó esetben is stagnál, holott az ágazat által nyújtott szolgáltatások iránt egyre nagyobb a kereslet. Az EU végrehajtó intézménye ezért úgy véli, hogy optimális esetben a kiadások évi 4,6 százalékos ütemű növelésére lenne szükség. A Fehér Könyben alternatívaként ennél alacsonyabb – 3,4 és 2,3 százalékos – növelések lehetőségét is felveti ugyan, de megjegyzi, hogy ez utóbbi ráta már nem szavatolná az EU függetlenségét sem a műszaki fejlesztésekben, sem a világűrben való önálló jelenlétben.
