Belföld

Magyar tudomány napja: Járai a gazdaságpolitikáról

admin
admin

2003. 11. 11. 17:49

Ahhoz, hogy Magyarországon az eurót 2008. január 1-jétől be lehessen vezetni, a következő négy évben szigorú gazdaságpolitikára van szükség - hangoztatta Járai Zsigmond, a Nyugat-magyarországi Egyetemen tartott előadásában kedden.

“A gazdaságpolitikában gyökeres változásra van szükség” – fogalmazott az MNB elnöke, hozzátette: a szándékokkal és elhatározásokkal nincs probléma. Járai Zsigmond közlése szerint az MNB hosszú távon árstabilitást igyekszik biztosítani. Az infláció azonban nem csupán a monetáris politikától függ, hanem a bérek emelkedésétől, a költségvetési deficittől, a gazdaság általános állapotától. Ha komoly feszültségek vannak a gazdaságban, Járai Zsigmond szerint az általában inflációt eredményez.

Járai Zsigmond utalt rá, hogy az MNB mozgástere a monetáris politikában meglehetősen korlátozott. Az elmúlt hónapban 4,9 százalékos volt az éves infláció, az év végére ennek mértéke 5 százalék körül lesz. Szavai szerint jövőre az áfa-emelés és az ennek kapcsán bekövetkező áremelések miatt az infláció magasabb lesz, a jövő évben 6,5 százalék körüli átlagos infláció várható.

A jegybank elnöke szerint, ha minden jól megy, a jövő év végére az áremelkedés üteme ismét leszorítható 6 százalék alá, 2005-ben az inflációs cél 4 százalék, 2006-ban 3 százalék, aminek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az eurót 2008-ban be lehessen vezetni.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a konferencián tartott előadásában arról szólt, a közigazgatás modernizációja eszköz ahhoz, hogy az ország versenyképesebb legyen. Szavai szerint: az államháztartás, a végrehajtható költségvetés szempontjából kiemelkedően fontos az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

A közigazgatás és ezen belül a pénzügyi ellenőrzés hatékonysága a gazdaság versenyképességének javításához járulhat hozzá – mondta. Az ÁSZ elnöke szerint a takarékos állam, a korszerű és hatékony közigazgatás kialakítása feltételezi, hogy a korszerűsítés átgondoltan, tervszerűen, megfelelő hatástanulmányok elkészítése után megy végbe.

“Ma azonban hatástanulmányok még általában sem készülnek” – mondta. Kovács Árpád szerint, az államháztartási törvény következetlensége miatt nem ösztönöz a tervezésre, az ÁHT figyelmen kívül hagyása, esetenkénti tudatos megkerülése pedig általában rövid távú célokat szolgál.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.