Belföld

Lengyelország lenne a következő EU-büdzsé fő kedvezményezettje

Ha nem változnak meg az európai uniós pénzek kifizetésének alapelvei, a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban az összes EU-tag közül Lengyelország lenne az EU-segélypénzek legnagyobb kedvezményezettje - jelentette a hét végi lengyel sajtó.

Jedrzej Bielecki, a Rzeczpospolita brüsszeli tudósítója a francia pénzügyminisztérium számításait idézte, melyek szerint az uniós pénzek 2007-2013 között a lengyel hazai össztermék mintegy 4,5 százalékát érnék el. Az európai integráció történetében még soha nem kapott ekkora összeget egy Lengyelországgal hasonló nagyságrendű tagállam. Egy bizonyos időszakban megközelítette, de nem érte el ezt az értéket két kisebb tagország, Görögország és Portugália – írta a tudósító. A magas összeg elsősorban a strukturális alapoknak lenne köszönhető, amelyek értéke 2007-től 7-8 milliárd euróra növekszik. Ezek nagy részét azok a régiók kapják, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az EU átlagának 75 százalékát (az összes lengyel vajdaság ilyen).


Gyorsan fognak növekedni a közvetlen agrárkifizetések is, amelyek 2010-ben érik el a nyugati mezőgazdasági termelőknek járó kifizetések 100 százalékát (évi 2,5-3 milliárd euró). A döntés mindenesetre még hátra van, az új költségvetés tervezetét az Európai Bizottság idén decemberben terjeszti elő, és a tagországok (köztük az újak) csak 2005-ben hagyják jóvá annak végleges formáját.


A Rzeczpospolita szerint a jelenlegi EU-tagok részéről nagy ellenállás várható, mert a bővítéssel súlyos milliárdokat veszítenek el éppen a gyenge gazdasági konjunktúra időszakában. Spanyolországot érheti a legérzékenyebb veszteség, amely akkorra, csaknem 20 éven át az uniós segélyek legnagyobb nettó kedvezményezettje volt. A másik fő vesztes Franciaország, amely 2007-től nettó befizetővé válik. Növekednek a hagyományos nettó befizető országok – Hollandia, Németország, Svédország, Ausztria – terhei is.


Németország esetében például a befizetések és az uniótól kapott pénzek különbözete a GDP 0,5 százalékáról 0,6-0,7 százalékára ugrik, ami évi 15-18 milliárd eurónak felel meg. A veszteségek minimalizálása érdekében a tizenötök megpróbálják majd megváltoztatni az eddigi “játékszabályokat” – írta a Rzeczpospolita. Nyugati diplomaták szerint – fejeződik be a cikk – egyes régi tagországok nem csupán nehéz gazdasági helyzetük miatt hajlanak erre, hanem a Lengyelország által az EU alkotmányos szerződéstervezete tárgyában tanúsított merev álláspont, illetve az iraki amerikai intervenció feltétlen lengyel támogatása miatt is.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik