A XXI. században a háborúkat a modellek küzdelme veszi át, a családot középpontba helyező ázsiai modellé, a gazdaságot a vállalkozások köré szervező angolszász modellé, illetve a jóléti társadalom eszméjét zászlajára tűző európai modellé. Az Európai Unióban nincs “modellkényszer”, így nem kényszerülünk arra, hogy számunkra meg nem felelő szerepet vállaljunk.
Matocsy György meglátása szerint Magyarország akkor lehet igazán sikeres a csatlakozást követő években, ha nem teljes modelleket, hanem a sikeres modellek egyes elemeit veszi át. Átveheti például a finn informatikai társadalom modelljét, a Baden-Würtenbergi középvállalkozásokat támogató vagy az állam és a vállalkozások sikeres együttműködésén alapuló amerikai modellt. Ugyanakkor nem lenne ajánlatos átvennünk az igen költséges, a bruttó hazai termék 15 százalékát felemésztő amerikai egészségügyi rendszert. A siker kulcsa lehet a következő tíz évben, hogy a jól működő globális rendszerekből sajátos és sikeres ötvözetet tudjunk összekovácsolni. Kívánatos lenne az ázsiai modellből a család, a családi öngondoskodás – ami sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a többi megoldás – átvétele.
Magyarország sikeresen veheti a következő évek akadályait, mivel az EU fontos intézményei állnak megreformálás előtt, így azok átalakításában már teljes jogú tagként vehetünk részt – mutatott rá Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Fontos, hogy a társadalmi párbeszéd folytatódjék, ugyanis azokban az országokban – például Ausztriában -, ahol a társadalmi párbeszéd abbamaradt, a lakosság nagy része néhány éven belül az EU ellen fordult. A csatlakozást követő első években szűkös pénzügyi forrásokhoz juthatunk hozzá, ezért különösen fontos, hogy azok sokszorosan hasznosuljanak. Ajánlatos például a kutatás-fejlesztést támogatni, az egészségügy reformját megvalósítani – mondta Inotai.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
