Belföld

EU-USA – dúl a vámháború

admin

2003. 11. 05. 15:26

A liberális gazdasági elveket fennen hirdető Egyesült Államok illegális protekcionista eszközöket is hajlandó bevetni a külföld termékeivel szemben. Az Európai Unió felveszi a kesztyűt.

Könnyen meglehet, hogy az Európai Unió a jövő hónap közepétől szankciókat ró ki az Egyesült Államokra agresszív kereskedelempolitikája miatt. A „büntetést” Európa a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) egyik döntésétől tette függővé, amely az Egyesült Államokat elmarasztalná a nemzetközi kereskedelmet sértő acélvámjai miatt.



Pascal Lamy

Milliárdos megtorlás


Pascal Lamy, az EU kereskedelmi biztosa több milliárd dolláros megtorlást helyezett kilátásba, ha a világszervezet a lassan már másfél éve húzódó vizsgálat végére azzal tesz pontot, hogy elítéli az Egyesült Államok illegális exporttámogatásait és az acélvámok emelését. A WTO döntéshozó testülete november 10-én ül össze, hogy ismét megtárgyalja a vámtarifák kérdését, a döntés után pedig az Egyesült Államoknak öt nap áll majd rendelkezésére, hogy visszavonja jogtalan intézkedéseit.

Az EU részéről nem ez az első fenyegetés. A „vámháború” korábbi szakaszában 2,2 milliárd dollár büntetést akart kivetni az amerikai importra, köztük olyan termékekre, mint a Wisconsin államban készülő Harley Davidson, a floridai citrus gyümölcsök, vagy a dél-keleti államokból behozott textil. A háború tavaly márciusban vette kezdetét, amikor Bush 30 százalékkal növelte az Egyesült Államokba irányuló acél vámját.

 Kétoldali nyomás alatt az acél

A tavalyi intézkedést a Fehér Ház a nagy politikai súllyal rendelkező acéltermelő államok, Ohio, Pennsylvania és Nyugat-Virginia nyomására fogadta el. Az Egyesült Államok a korábbi támadásokra azzal próbált védekezni, hogy a vámokat csak ideiglenesen szándékoznak alkalmazni, ameddig versenyképességi nehézségekkel küzdő acéliparuknak lehetősége nyílik átalakulni, hiszen a nemzetközi szerződések megengedik az ilyen célú protekcionizmust. Az USA kormányzata most tervezi, hogy a vámtarifák alkalmazását egészen 2005 márciusáig kitolja annak ellenére, hogy más hazai gyártók (az acéltermelők szempontjából a fogyasztók) is kifogásolták, hiszen az intézkedés megemelte az acél árát, csökkentette profitrésüket, és az Egyesült Államokon belül is munkahelyek megszűnéséhez vezetett. Amerikai kutatóközpontok elemzései szerint a gazdaság összességében inkább veszteséget okozott a vitatott döntés. Az Egyesült Államokban összesen 20 ezer ember, Nagy-Britanniában 10 ezer, Németországban 7 900 míg Európa többi részén 22 ezer alkalmazott veszítette el munkáját az agresszív amerikai külkereskedelmi politika miatt.

Radikális leépülés előtt



Az Unió első válaszlépése – Lamy tegnapi kijelentése alapján – december közepére várható. Ezt a következő évben újabb 4 milliárd dolláros szankció követheti, ha a Kongresszus addig nem vonja vissza az amerikai cégeknek nyújtott adómentességet, amelyet a WTO jogtalan exportszubvenciónak minősített. A szubvenció amerikai cégeknek engedélyezi, hogy exportjövedelmük 15 százalékát levonják teljes jövedelemadó-terhükből, s ezzel évente legalább 5 milliárd dollárt takarít meg a legnagyobb exportvállalatoknak.

Az EU külön listát állított össze a büntetetés körébe bevonandó termékekről, ennek alapján többszáz árut sújthat akár a teljes árának megfelelő többletvámteher. Az elemzők szerint a transzatlanti kereskedelem radikális leépülésére lehet számítani, ha az Egyesült Államok nem változtat a mostanra kialakult helyzeten. A vámmal sújtott termékek kiválasztása sajtóvélekedések szerint nem véletlen, Bush Republikánus pártjára kívánnak minél nagyobb politikai csapást mérni vele.

Amerikai törvényhozás – cseberből vederbe

Azt sem lehet persze állítani, hogy az USA ne tett volna lépéseket a vámháború csillapítására, de eddigi próbálkozásai csak tovább szították a tüzet. A Kongresszusban ugyanis számos olyan törvényjavaslat született, amelyik megszüntetné a kifogásolt exporttámogatást, ezek a javaslatok az eddigi gyakorlatot azonban olyan újabb adómenteségekkel cserélnék fel, amelyekre a WTO ismét nyugodt szívvel mondaná rá, hogy illegálisak.

Emellett Charles Grasseley, a Kongresszus pénzügyi bizottságának elnöke kétségeit fejezte ki afelől, hogy a javaslatokat az év végéig át lehetne vinni a törvényhozáson. „Kellő optimizmussal állíthatom, hogy a javaslatot a jövő év elején az Egyesült Államok elnöke elé tudjuk tenni – mondta Grasseley sürgetve az uniót, hogy halassza el a megtorlást. – Miért akarnák tovább feszíteni a kereskedelmi ellentéteket, amikor éppen aktívan dolgozunk azon, hogy megoldjuk a vitát?”

Lamy válaszul azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió eddig is megfelelő türelmet tanúsított, lépései kiszámíthatóak voltak. A kereskedelmi biztos keddi nyilatkozata azért is meghatározó, mert az Egyesült Álllamok kereskedelmi képviselőivel tartott megbeszélést követően hangzott el. Bár a találkozó részleteit nem tárták a nyilvánosság elé, az EU világossá tette, hogy szívesen vonná vissza a megtorlást, ha a körülmények megfelelőek lennének.

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.