Belföld

EU-USA – dúl a vámháború

admin
admin

2003. 11. 05. 15:26

A liberális gazdasági elveket fennen hirdető Egyesült Államok illegális protekcionista eszközöket is hajlandó bevetni a külföld termékeivel szemben. Az Európai Unió felveszi a kesztyűt.

Könnyen meglehet, hogy az Európai Unió a jövő hónap közepétől szankciókat ró ki az Egyesült Államokra agresszív kereskedelempolitikája miatt. A „büntetést” Európa a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) egyik döntésétől tette függővé, amely az Egyesült Államokat elmarasztalná a nemzetközi kereskedelmet sértő acélvámjai miatt.



Pascal Lamy

Milliárdos megtorlás


Pascal Lamy, az EU kereskedelmi biztosa több milliárd dolláros megtorlást helyezett kilátásba, ha a világszervezet a lassan már másfél éve húzódó vizsgálat végére azzal tesz pontot, hogy elítéli az Egyesült Államok illegális exporttámogatásait és az acélvámok emelését. A WTO döntéshozó testülete november 10-én ül össze, hogy ismét megtárgyalja a vámtarifák kérdését, a döntés után pedig az Egyesült Államoknak öt nap áll majd rendelkezésére, hogy visszavonja jogtalan intézkedéseit.

Az EU részéről nem ez az első fenyegetés. A „vámháború” korábbi szakaszában 2,2 milliárd dollár büntetést akart kivetni az amerikai importra, köztük olyan termékekre, mint a Wisconsin államban készülő Harley Davidson, a floridai citrus gyümölcsök, vagy a dél-keleti államokból behozott textil. A háború tavaly márciusban vette kezdetét, amikor Bush 30 százalékkal növelte az Egyesült Államokba irányuló acél vámját.

 Kétoldali nyomás alatt az acél

A tavalyi intézkedést a Fehér Ház a nagy politikai súllyal rendelkező acéltermelő államok, Ohio, Pennsylvania és Nyugat-Virginia nyomására fogadta el. Az Egyesült Államok a korábbi támadásokra azzal próbált védekezni, hogy a vámokat csak ideiglenesen szándékoznak alkalmazni, ameddig versenyképességi nehézségekkel küzdő acéliparuknak lehetősége nyílik átalakulni, hiszen a nemzetközi szerződések megengedik az ilyen célú protekcionizmust. Az USA kormányzata most tervezi, hogy a vámtarifák alkalmazását egészen 2005 márciusáig kitolja annak ellenére, hogy más hazai gyártók (az acéltermelők szempontjából a fogyasztók) is kifogásolták, hiszen az intézkedés megemelte az acél árát, csökkentette profitrésüket, és az Egyesült Államokon belül is munkahelyek megszűnéséhez vezetett. Amerikai kutatóközpontok elemzései szerint a gazdaság összességében inkább veszteséget okozott a vitatott döntés. Az Egyesült Államokban összesen 20 ezer ember, Nagy-Britanniában 10 ezer, Németországban 7 900 míg Európa többi részén 22 ezer alkalmazott veszítette el munkáját az agresszív amerikai külkereskedelmi politika miatt.

Radikális leépülés előtt



Az Unió első válaszlépése – Lamy tegnapi kijelentése alapján – december közepére várható. Ezt a következő évben újabb 4 milliárd dolláros szankció követheti, ha a Kongresszus addig nem vonja vissza az amerikai cégeknek nyújtott adómentességet, amelyet a WTO jogtalan exportszubvenciónak minősített. A szubvenció amerikai cégeknek engedélyezi, hogy exportjövedelmük 15 százalékát levonják teljes jövedelemadó-terhükből, s ezzel évente legalább 5 milliárd dollárt takarít meg a legnagyobb exportvállalatoknak.

Az EU külön listát állított össze a büntetetés körébe bevonandó termékekről, ennek alapján többszáz árut sújthat akár a teljes árának megfelelő többletvámteher. Az elemzők szerint a transzatlanti kereskedelem radikális leépülésére lehet számítani, ha az Egyesült Államok nem változtat a mostanra kialakult helyzeten. A vámmal sújtott termékek kiválasztása sajtóvélekedések szerint nem véletlen, Bush Republikánus pártjára kívánnak minél nagyobb politikai csapást mérni vele.

Amerikai törvényhozás – cseberből vederbe

Azt sem lehet persze állítani, hogy az USA ne tett volna lépéseket a vámháború csillapítására, de eddigi próbálkozásai csak tovább szították a tüzet. A Kongresszusban ugyanis számos olyan törvényjavaslat született, amelyik megszüntetné a kifogásolt exporttámogatást, ezek a javaslatok az eddigi gyakorlatot azonban olyan újabb adómenteségekkel cserélnék fel, amelyekre a WTO ismét nyugodt szívvel mondaná rá, hogy illegálisak.

Emellett Charles Grasseley, a Kongresszus pénzügyi bizottságának elnöke kétségeit fejezte ki afelől, hogy a javaslatokat az év végéig át lehetne vinni a törvényhozáson. „Kellő optimizmussal állíthatom, hogy a javaslatot a jövő év elején az Egyesült Államok elnöke elé tudjuk tenni – mondta Grasseley sürgetve az uniót, hogy halassza el a megtorlást. – Miért akarnák tovább feszíteni a kereskedelmi ellentéteket, amikor éppen aktívan dolgozunk azon, hogy megoldjuk a vitát?”

Lamy válaszul azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió eddig is megfelelő türelmet tanúsított, lépései kiszámíthatóak voltak. A kereskedelmi biztos keddi nyilatkozata azért is meghatározó, mert az Egyesült Álllamok kereskedelmi képviselőivel tartott megbeszélést követően hangzott el. Bár a találkozó részleteit nem tárták a nyilvánosság elé, az EU világossá tette, hogy szívesen vonná vissza a megtorlást, ha a körülmények megfelelőek lennének.

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.