A tó biológiai állapota nagyon jó, nem indokolja a
vízszintemelést, a vízutánpótlást. Hosszabb távon ugyanakkor elemezni kell a technikai megoldásokat, felkészülve az éghajlatváltozás, a tartósan száraz időjárás hatásainak kivédésére.
A miniszter a vízutánpótlás lehetőségeit vizsgáló tudományos kutatások eredményeit foglalta össze. Egyebek között elmondta: a lakosságnak kell a tóhoz, a természetes rendszerhez igazodnia, alkalmazkodnia és nem fordítva. Ahol szükséges, kotrásokkal, hínárirtással is lehet javítani a fürdőzési feltételeket. A szociológiai vizsgálatra utalva a miniszter elmondta: a megkérdezettek a tóval kapcsolatos kedvezőtlen vonások között első helyre tették a magas árakat, csak másodikra az alacsony vízszintet, valamint harmadik helyre helyezték a vendéglátás tisztességtelenségét.
A miniszter a hosszabb távon lehetséges technikai megoldásokról szólva aláhúzta: már most elvethető a Rábából történő vízpótlás, ez ökológiailag kedvezőtlen lenne a folyóra és a tóra vonatkozóan egyaránt. A Rába menti lakosok ezt azért is ellenzik, mert érzelmileg erősön kötődnek a folyóhoz.
Nem támogatható a Dunából történő vízpótlás, valamint a karsztvíz ilyen célú hasznosítása. Esetleg tovább elemezhető a Dráva és a Mura hasznosítása a vízpótlásra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
