Ennek magyarázata a Deka-Bank közgazdászának, Dietmar Hornungnak az elemzése szerint mindenekelőtt az államháztartások nem kielégítő konszolidálásában keresendő. Most azonban a monetáris konvergencia terén is kedvezőtlenek a tendenciák, s mindez az EU-hoz való közeledés egész folyamatát megnehezíti reálszinten. A Deka-Bank konvergencia-mutatói alapján összeállított lista élén Észtország áll – már másfél éve, egyebekben eltolódások mutatkoznak.
A kedvezőtlen magyarországi makrogazdasági fejlemények miatt az Észtországból, Csehországból, Szlovéniából és Magyarországból álló négyesból trojka lett. A vezető hármast (Észtország, Csehország, Szlovénia) most egy négyes csoport (Lettország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) követi. A legnagyobb előrelépést Szlovákia mutatja fel, ahol a polgári erők győzelme óta feszes reformkurzus folyik.
Magyarország megítélése a Deka-Banknál másfél év óta folyamatosan romlik. Az egykori éllovas olyan pontszámra esett vissza, ami mögött – az értékelt népgazdaságokat tekintve, s Litvániát leszámítva – a legkedvezőtlenebb becslés húzódik meg. Az újabb romlás okait a monetáris, valamint a fiskális területen tapasztalható visszalépésekben lehet keresni. A forint alakulása az év kezdete óta illusztrálja a magyar gazdaság törékenységét.
A jegybanknak csak úgy sikerült a valutát stabilizálnia, hogy az irányadó kamatot 9,5 százalékra emelte, jelezvén egyúttal, hogy szükség esetén a kamat kétszámjegyűvé is válhat. Magyarország összjelzőszáma a júniusi felméréskor 72 volt, a mostani kimutatásban 70. Lettország és Lengyelország mutatója most 73-73, a megelőző felmérésben Magyarország még kevéssé megelőzte e két országot.
