Nout Wellink szerint be kellett volna vallani a várható tényleges inflációnövekedést, mert akkor a lakosság nyugodtabban fogadta volna az átállás következményeit.
Nout Wellink, a DNB kormányzója a nyilvánosság elé tárta: tudott arról, hogy az új valuta bevezetése az infláció erősödéséhez vezet. (Gerrit Zalm pénzügyminiszter annak idején minden egyes alkalommal határozottan cáfolta az ilyesfajta feltételezéseket.)
A DNB elnöke most elismeri: annak idején erőteljesen lefelé kerekítették a becslések szerint várható infláció mértékét. “Ez nem volt jó döntés” – nyilatkozta a bankelnök a holland Főszerkesztők Társaságának hágai találkozóján.
Kommunikációs probléma
Az euró bevezetését megelőzően készített DNB-tanulmány szerint az új valuta miatt 0,2–0,7 százalékos pénzromlásra lehetett számítani, s a bankelnök hivatalosan 0,25 százalékos várható inflációt jelentett be. Azóta bebizonyosodott, amit ezek szerint a bennfentesek már akkor tudtak: a valós infláció jóval meghaladta a legmagasabb “kerekített” értéket is, hiszen az euró bevezetése 0,4 százalékkal növelte meg az árakat Hollandiában. Az új pénzre történő átállás elsősorban a kávézházakban, az éttermekben, a szállodákban, és a CD-boltokban hozott extra áremelkedést.
A DNB kormányzója most azt is bevallotta: óriási kommunikációs problémával kerültek szembe, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az átlagpolgárt a vártnál erőteljesebb infláció sújtja. “Egy évvel a bevezetése előtt jeleznünk kellett volna, hogy az euró áremelkedést okoz, így megkíméltük volna a lakosságot a túlzott nyugtalanságtól” – nyilatkozta Nout Wellink.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
