Beindult az adótörvény módosításának hajrája. A kormány 150 oldalas, 226 paragrafusból és 12 mellékletből álló eredeti javaslatához 384 módosítási indítvány érkezett – amelyek a kormányzati javaslatot mintegy 670 pontban kívánták megváltoztatni.
Ennek mintegy felét támogatja a kormányzat – mondta Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár a kormány által is támogatott indítványokról való szavazás előtt a Parlamentben, hétfőn. Ezek a lakosságnál 23 milliárd forint, a vállalkozóknál pedig több mint 5 milliárd forint tehercsökkenést eredményeznek az eredeti javaslathoz képest.
Veres elmondta: a kabinet azokat a módosító javaslatokat támogatja, amelyek a vállalkozók versenyképességét javítják. Hangsúlyozta, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás bizottsági módosító indítvány formájában bekerült az előterjesztésbe.
Az egyik legfontosabbnak ítélte Veres János az 53 ezer forintos minimálbér adómentességére vonatkozóan a kiegészítő adójóváírás lehetővé tételét, szavai szerint ezt mindazok a munkavállalók érvényesíthetik, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 756 ezer forintot.
A természetbeni juttatások körében fennmarad a jelenlegi, a munkáltatóra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályozás, ugyanakkor megszűnik a kedvezményes adóztatással való visszaélés lehetősége is.
Az adómentes juttatások körének és mértékének jelentős bővítését is elfogadásra javasolja a kormány, az államtitkár szavai szerint az étkezési utalványok esetében az adómentesség “meleg étkezés” esetén 4 ezerről 6 ezerre, “hideg étkezés” esetén pedig 2 ezerről 3 ezer 500 forintra emelkedik.
A kormány javasolja továbbá a lakáscélú felhasználásra történő, munkavállalónak hitelintézet útján, adóigazolás alapján nyújtott vissza nem térítendő, legfeljebb ötévente adható adómentes támogatási összegnek 500 ezerről 750 ezer forintra történő emelését is – mondta. A gyermekes szülők részére adható adómentes iskolakezdési támogatás mértékének 10 ezerről 15 ezer forintra történő emelését is elfogadásra javasolja a kabinet.
“A kormány támogatja azokat a javaslatokat is, amelyek a munkavállalók számára nyújtott kölcsönök után keletkező kamatkedvezményt a jegybanki alapkamat kétszerese helyett annak 5 százalékponttal növelt összegéhez viszonyítják a későbbiekben” – mondta.
A vállalkozások versenyképességének javításához járul hozzá az a módosító javaslat is – állítja a politikai államtitkár, amely szerint a társas vállalkozók esetében a társasági adóalap, az egyéni vállalkozók adóalapjának megállapításakor pedig az adózás előtti nyereség csökkenthető a helyi iparűzési adó 25 százalékával.
A kutatás-fejlesztési tevékenység feltételeinek javulását biztosítja az a módosítás, amely lehetővé teszi, hogy felsőoktatási intézményben vagy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetében megvalósult legalább 1 milliárd forintos beruházás után fejlesztési adókedvezményt lehessen igénybe venni.
Az áfa-törvényekhez benyújtott módosítások kapcsán elmondta: jövőre nemcsak a gyógyszer vagy a tankönyv és a vakok által használt eszközök tartoznak az 5 százalékos kategóriába, hanem a kormány döntése nyomán a könyv is.
A jövedéki adók körében a kabinet a bor esetében támogatja az alacsonyabb adó megállapítását, így az eredeti 12 forintos javaslat helyett az várhatóan 8 forint lesz.
Nem lesz azonban alacsonyabb az egészségbiztosítási járulék, vagyis e tétel javaslatban szereplő 4 százalékra emelkedik.
A környezetterhelési díjról elmondta: a folyamatban lévő beruházások után 50 százalékos visszatérítést lehet igényelni, ezzel a kormány elismeri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vállalkozók tesznek a környezet védelmében.
A kormány által támogatott módosítások alapján a lakáscélú adókedvezmény mértéke azon személyek esetében, akiknek az éves jövedelme 4 millió 400 ezer és 5 millió forint között van, valamint házastársuk legalább hat hónapig gyermekgondozási segélyt kapott, a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százaléka. A 3 millió 400 ezer és 4 millió forint éves jövedelmet elérő magánszemélyek 3 millió 400 ezer forint fölötti jövedelme szintén 20 százalékos kedvezményben részesül.
A javaslat szerint az adókedvezményt csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan vehetik igénybe a magánszemélyek, és csak akkor érvényesíthetik, ha mellékelik hozzá az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstárs adóazonosító számát. A módosítások szerint adójóváírás csökkenti azoknak a magánszemélyeknek az adóját, akiknek éves jövedelme nem haladja meg az 1 millió 350 ezer forintot, továbbá azok is kedvezményt kapnak, akiknek éves összjövedelme nem haladja meg a 720 ezer forintot.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő bevételét csökkentheti legalább 50 százalékban rokkant munkaképességű alkalmazottnak fizetett bérrel, valamint a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén havonta a minimálbér 20 százalékával.
Adómentes lesz a magánszemélyek számára államháztartási forrásból, pályázat útján biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, valamint a bírók, az ügyészek és a bírósági, ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése is.
Kiegészül az áfa-törvény, a módosítások értelmében ugyanis nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, többek között a minisztériumok, helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai.
A kormány által nem támogatott javaslatokon kívül a parlament csupán néhány indítványt szavazott meg. Ezek között szerepelt a költségvetési bizottság azon kezdeményezése, amely szerint adómentes lesz a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által folyósított ösztöndíj, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiírt pályázat keretében elnyert ösztöndíj.
Az adózás rendjéről szóló módosítással kapcsolatban Veres János elmondta: 2004-től megkezdődik az elektronikus adózás meghonosítása.
