Az MNB hétfői közleménye szerint a jegybank nyíltpiaci műveletekkel is támogatja a piaci likviditás-hiány enyhülését és az állampapír-piac mielőbbi konszolidációját. Az elmúlt néhány napban ugyanis az állampapír-piacon jelentős hozamemelkedés következett be.
A jegybank információi szerint a hozamemelkedés hátterében az áll, hogy néhány piaci szereplőnek az orosz és a lengyel piaci események miatt át kellett rendeznie portfólióját. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője úgy vélte: “nem lenne értelme már emelni a kamatot, csak megzavarná a piacot”. Hozzátette: feltehető, hogy a kamatemelésre forinteladással reagálna a piac, hogy további emelést kényszerítsen ki. Véleménye szerint a Monetáris Tanács hétfői ülésén nagyobb hangsúlyt kaphat a novemberi inflációs előrejelzés.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője szerint a jegybank hétfőn nem változtat a kamatszinten. Hozzátette: “az, hogy most nem emel kamatot, nem jelenti azt, hogy a jövőben erre nem lesz szükség az árfolyam támogatása érdekében.” A szakértő kifejtette: a forint sávközepének június eleji eltolása óta nem nyugodott meg igazán a piac, bár a számok stabilitást mutattak. Hosszú távú befektetői érdeklődést nem nagyon látni a piacon, inkább csak banki kereskedők vásárolják a forintot.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője az MNB nyíltpiaci beavatkozása után kizártnak tartja a kamatemelést. Az elemző “egészséges piaci reakciónak” értékelte a jegybank állampapír vásárlását, amellyel növelte a piac likviditását. Véleménye szerint az MNB helyesen ítélte meg, hogy az állampapír-piacon bekövetkezett hozamemelkedést portfólió átrendezések okozták. A hirtelen támadt eladásokat azonban a vételi oldal nem tudta felvenni, így likviditáshiány keletkezett a piacon. Az IEB szakértője szerint az MNB beavatkozásának hatására várhatóan visszarendeződik a kamatszint és a forint árfolyama is, így nem lesz szükség kamatemelésre. Hozzátette: erre akkor kerülhetne sor, ha a forint/euró árfolyam tartósan 260 forint fölött maradna.
