A független lengyel napilap abból az alkalomból foglalkozik pénteken a két cégből létrehozandó olajkonszern tervével, melyet a PKN Orlen nyújtott be a lengyel kincstárügyi minisztériumnak, hogy aznap Budapestre látogatott Piotr Czyzewski lengyel kincstárügyi miniszter, aki László Csaba pénzügyminiszterrel egyebek között éppen a PKN Orlen és a Mol tervezett fúziójáról folytat megbeszéléseket.
A fúzió nagyon bonyolult vállalkozás, három éven belüli véglegesítésének kicsi a valószínűsége – írja a lap. Nem hivatalos értesülések szerint a fúzió első szakaszában a két nagyvállalat 10-15 százalékos részvénycserét hajtana végre, a második szakaszban létrehoznának egy vegyes vállalatot, amelyben mindkét cég 50-50 százalékos tulajdonnal rendelkezne, végül a harmadik szakaszban kerülne sor teljes összeolvadásukra.
A magyar kormány – írja a lap – eddig arról beszélt, hogy nyilvános kibocsátással a tőzsdén értékesíti a Mol 10-15 százalékos részvénycsomagját, vagyis beleegyezését kell adja ahhoz, hogy a részvényeket egyetlen, mégpedig lengyel cég vásárolja meg. Nyitott a részvények értékének kérdése is. Két évvel ezelőtt, amikor a Nafta Polska állami vállalat a kincstárügyi minisztérium nevében meghirdette a PKN Orlen 17,6 százalékos részvénycsomagját (a tendert utóbb felfüggesztették), mindkét érdeklődő – a Mol és az osztrák OMV – többet ajánlott a tőzsdei árfolyamnál.
Ha sikerülne is megállapodásra jutni a tranzakció részleteiről és az árról, a két kormánynak szembe kellene néznie azzal a következménnyel, hogy a kölcsönös részvényvásárlás eredményeként csökken befolyásuk a két vállalatra, miközben növekszik a két cég igazgatóságának jelentősége. A következő nehézség a vegyes vállalattal kapcsolatos. Értesülések szerint – írja a lap – a lengyel nagyvállalat bevinné leányvállalatát, az Orlen Deutschlandot, a tavaly decemberben megvásárolt németországi benzinkutak tulajdonosát is.
A PKN Orlen 140 millió dollárt fizetett a kutakért. Kérdés, hogy a Mol elfogadja-e, hogy az Orlen Deutschlandot ennyire értékeljék. De ugyanez lenne a helyzet minden további aktívum esetében, melyet akár a lengyel, akár a magyar cég be akarna vinni a vegyes vállalatba. Ráadásul minden döntéshez szükség lenne a részvényesi közgyűlés többségének egyetértésére is, ami tovább nehezíti a dolgot – írta a Rzeczpospolita.
