Belföld

A PSZÁF visszautasítja a kormány vádjait

admin
admin

2003. 10. 30. 14:31

Közleményben utasította vissza Szász Károly a felügyelettel kapcsolatos vádakat, amelyeket a kormány fogalmazott meg a szervezettel szemben. A PSZÁF átszervezése az MNB szerint indokolatlan és káros.

Gál J. Zoltán kormányszóvivőnek a felügyelettel kapcsolatos szerda délutáni tájékoztatójára reagálva (lásd: Hatmillió banki ügyfélért – menesztik Szász Károlyt?) közleményt juttatott el lapunkhoz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtök kora délután. A közlemény szerint „megtévesztő és több vonatkozásban is félrevezető” volt a szóvivő tájékoztatása.

Vádak, cáfolatok

A kormány – Gál J. Zoltán elmondása szerint – többek között az együttműködés hiánya miatt nem fogadta el a felügyelet 2002. évi működéséről szóló beszámolóját. Erre reagálva a közlemény rámutat: a PSZÁF mindenkor maximálisan együttműködött a Pénzügyminisztériummal (PM) és más intézményekkel is.


A felügyelet következetesen konstruktív szolgáltató volt minden esetben, azonban a törvényi előírásoknak megfelelően nem adhatta tovább a titokvédelmi szabályok alá eső adatokat – áll a közleményben. Megerősítik: a felügyelet szakmai függetlenségét garantáló jelenlegi törvényi előírások szerint a PSZÁF munkáját konkrét ügyekben egyetlen közigazgatási szerv sem vizsgálhatja, kizárólag a bíróság. A mai napig nem ismeretes, hogy a PM vizsgálata a felügyeletet vagy annak elnökét vonta-e górcső alá, és hogy ennek kapcsán milyen szakmai véleményezési és jogorvoslati lehetőség áll a PSZÁF rendelkezésére – írja a közlemény.

A közlemény hozzáteszi: nem értelmezhető a kötelező gondosság elmulasztásáról szóló vád sem. Az intézménynél eddig végzett különböző vizsgálatok egyike sem igazolta vissza ezt a koncepciót.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a K&H Equities kapcsán felhozott vádakat cáfolandó a hivatalos válasz rámutat arra: a speciális állami fejlesztéseket végrehajtó, olykor össztársadalmi szempontok miatt veszteséget elszenvedő MFB-nél a felügyelet célszerűségi vizsgálatot – ami a bank eredményességét, kontra állami érdekeket fürkészné – nem folytathat.


A felügyelet közleményében az áll, hogy a “K&H Equities-nél elkövetett szabálytalanságokat, bűncselekményeket a felügyelet tárta fel, megakadályozva a további visszaéléseket. A brókercég ügyében a nyomozati jogosítvánnyal nem rendelkező PSZÁF nem mulasztott, hanem azt bravúros módon – számtalan érdeket sértve – derítette fel. Az ügy kapcsán egyetlen tisztességes kisbefektető sem károsodott. Minden félrevezető tájékoztatással szemben: bankbetétesek pénze nem került veszélybe sem a K&H-bankcsoportnál, sem más pénzintézetnél a PSZÁF megalakulása óta” – írja a felügyelet.

A PSZÁF szerint “megdöbbentő a kormányszóvivő tájékozatlansága az ingatlanbefektetési szövetkezetek és bajba jutott tagjaik esetében”, mondván: a felügyelet volt az egyetlen intézmény, amely az elmúlt három évben rendszeresen felhívta a nyilvánosság figyelmét az ezen szövetkezetek működésében rejlő kockázatokra, és az egyetlen, amely törvénymódosítást kezdeményezett a kisbefektetők védelme érdekében, továbbá számos feljelentést tett. Tette ezt annak ellenére, hogy törvény nem teszi számára lehetővé e szövetkezetek felügyeleti ellenőrzését – teszi hozzá.

Hangsúlyozandó az is, hogy semmilyen gazdálkodási szabálytalanság kapcsán nem marasztalták el a felügyeletet az elmúlt időszakban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentését június 4-én elfogadta a kormány, s az azt követő kiegészítő vizsgálatok sem tártak fel semmiféle visszaélést – áll a közleményben.

A felügyelet sajnálatosnak tartja, hogy a PSZÁF 2001. évi jelentését egyáltalán nem tárgyalta, a 2002. évit is jelentős késéssel, és ez utóbbit pedig nem fogadta el a kabinet annak ellenére, hogy mindezek a felügyeleti ellenőrzés terén jelentős eredményekről számoltak be. Ezek a jelentések arról is tájékoztatnak, hogy az elmúlt esztendőkben kiépült – a kormányszóvivő által egyébként hiányolt –, a leányvállalatokra is kiterjedő ellenőrzési rendszer és általánosak az utóvizsgálatok is.

Meghallgatták vagy elhallgatták?

A felügyelet közleményében azt is leszögezi: a kormányszóvivő tájékoztatóján több olyan ügyet rótt fel a PSZÁF-nak, amelyről Szász Károly meghallgatása során szó sem esett az aznapi kormányülésen. Ilyen „elhallgatott” téma volt többek között az MFB, az ingatlanbefektetési szövetkezetek kérdésköre. Ha ezek a konkrét ügyek elhangzottak volna, akkor az elnöknek lehetősége lett volna arra, hogy a kormánytagokat megnyugtatóan tájékoztassa. Ennél is súlyosabb probléma, hogy a felügyelet struktúráját alapjaiban megváltoztató elképzelésekről nemhogy az elnök véleményét nem kérték ki, de jelenlétében említést sem tettek róla. A PSZÁF elnöke így kizárólag a felügyelet rendelkezési jogának megadása tekintetében volt „partner” bármilyen jogszabály-módosítást illetően. Minden ezzel ellentétes bejelentés valótlan és csúsztatás – áll a közleményben. Mivel a jogszabály-módosítási elképzelésekről egyetlen államigazgatási szerv sem tájékoztatta előzetesen a felügyeletet (és ez a PSZÁF elnökének tegnapi meghallgatásán is elmaradt), emiatt nem világos: milyen „kiskapuk” bezárását látja szükségesnek a kormányzat – teszik hozzá.

Rombolná a függetlenséget

A PSZÁF szervezeti átalakítására vonatkozó – egyelőre csak vázlatosan ismertetett – kormányzati elképzelés a felügyelet álláspontja szerint rombolja a pénzügyi szervezetek ellenőrzésének rendszerét és a nemzetközileg nagyon fontosnak tartott felügyeleti függetlenséget.

A közlemény végül leszögezi: bebizonyosodott, hogy az elnök és a Felügyelet ellen irányuló, idestova másfél éve tartó támadások, politikai- és sajtóhadjáratok megalapozatlanok, ezért sikertelenek voltak. Megnyugtató, hogy a PSZÁF és első számú vezetőjének lejáratására irányuló vádakat a jövőben nem lehet újból felhozni. A kormány vélhetően ezért kényszerül – az eredeti szándékokhoz való ragaszkodás jegyében – olyan jogi megoldást találni, amely lehetővé teszi számára az intézmény közvetlenebb ellenőrzését.

Az MNB is reagált – veszélyben a pénzügyi stabilitás

A Magyar Nemzeti Bank(MNB) úgy látja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) indokolatlan átszervezése veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást – áll a jegybank csütörtöki közleményében. Az MNB véleménye szerint ezért a jelenlegi helyzetben nincs szükség a PSZÁF átalakítására, inkább hatáskörét kellene növelni, és eszközeit megerősíteni.

Hangsúlyozzák, hogy a jegybanktörvény szerint az MNB-nek támogatnia kell a magyar pénzügyi rendszer stabilitását. A törvény alapján, a jegybank feladatai ellátása során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. A PSZÁF a rendelkezésére álló eszközökkel eddig is megfelelően látta el a törvényben előírt feladatát, ezzel alapvetően hozzájárult a hazai bank-, biztosító- és tőkepiaci rendszer szilárd és stabil működéséhez – áll a közleményben.

A jegybank szerint a PSZÁF átszervezése nem erősítené a stabilitást, hanem éppen ellenkezőleg, inkább felesleges kockázatokat jelentene a pénzügyi rendszer biztonsága szempontjából.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.