Belföld

216 módosító indítvány az új hírközlési törvényhez

Az Országgyűlés Informatikai és Hírközlési Bizottságának keddi budapesti ülésén a kormány képviselője az elektronikus hírközlési törvényjavaslathoz benyújtott 216 módosító indítvány közül csak azt a 31-et támogatta, amely pontosítja a paragrafusok szövegét.

Ugyanakkor a képviselők a kormánnyal szemben egyhangúlag támogatták például azt a módosító javaslatot, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj nagyságát az előző évi nettó árbevétel arányában – a tervezet szövegében szereplő legfeljebb 0,5 százalékról – 0,1 százalékra mérsékelné.

A módosítást benyújtó képviselők nevében Molnár Gyula (MSZP) azzal indokolta a változtatást, hogy a szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díj beépül a fogyasztói árba, és ezzel adójellegűvé válik.

A képviselő úgy vélte, hogy a maximális 0,5 százalékos mérték nagyon magas, ezért indokolatlan. A kormány nevében Pataki Dániel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a 0,5 százalékos mérték csupán felső korlát.

Hozzátette: az elmúlt évekhez képest nem nőne a felügyeleti díj a törvény elfogadását követően, jóllehet a Hírközlési Felügyeletet felváltó Nemzeti Hírközlési Hatóság többletfeladatokat kap majd. Pataki Dániel elmondta, hogy a nettó árbevétel alapján számított 0,1 százalékos mérték durván 1 milliárd forintnak felel meg.

Az MTI érdeklődésére közölte, hogy azért csak a paragrafusok szövegét pontosító javaslatokat támogatja a kormány, mert nem lenne helyes megbontani az előterjesztés egységes szerkezetét.

A módosító javaslatokról történő szavazást megelőzően a bizottság meghallgatta a távközlésben érdekelt cégek, illetve érdekképviseleti szervezetek álláspontját. Általános véleményként elhangzott, hogy a leendő törvény megfelelően szabályozza majd az elektronikus hírközlési piacot, ugyanakkor több szolgáltató módosításokat javasolt.

Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete képviseletében kifejtette, hogy a távközlési piacra újonnan belépőket jobban kellene segíteni. Vasváriné Menyhárt Éva, a Matáv Rt. nevében kifogásolta, hogy a javaslat tételesen meg kívánja határozni a végfelhasználói kiskereskedelmi díjakat, holott ez piaci viszonyok között nem szerencsés. Közölte: a kötelezően előírandó ingyenes hívásrészletezés túl sokba kerülne a szolgáltatóknak. Vasváriné Menyhárt Éva elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat túlságosan erős eszközöket ad a piacfelügyeleti hatóság kezébe, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

Marchart Pál, a Vodafone nevében üdvözölte, hogy 2004. május 1-jétől a mobilszolgáltatóknak is meg kell valósítaniuk a számhordozhatóságot. Hozzátette: ez azonban csak akkor lesz működőképes, ha a szolgáltatót váltó ügyfélnek csupán az új távközlési cégnél kell intézkednie.

A kábeltelevíziók képviselői azt kérték, hogy töröljék el a médiatörvényben szereplő, rájuk vonatkozó úgynevezett egyhatodos szabályt. E szabály lényege az, hogy egy kábeltelevíziós cég legfeljebb az ország egyhatod részén szolgáltathat. Mindezt azért is javasolják, mert véleményük szerint a médiatörvény e passzusa gátolja a széles sávú internet elterjedését.

Kóka János, az Elender nevében azt kérte, gátolja meg a kormány, hogy a széles sávú internetszolgáltatásban új monopólium alakuljon ki. Leszögezte: a jelentős piaci szereplőknek még kisebb játékteret kell adni, mert a monopolhelyzetű társaságok visszaélnek a nem tökéletes szabályozással.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.